|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar-román viszony
|
----------------------
München, 1990. április 10. (SZER, Magyar Híradó) - Király Károly, a romániai ideiglenes nemzeti egységtanács alelnöke Budapesten tartózkodik. Németh Miklós miniszterelnökkel megvitatta a két országot érdeklő kérdéseket. Mindkét politikus hangsúlyozta, hogy kölcsönösen tiszteletben kell tartani a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait. Ezzel kapcsolatban most csupán arra a sajnálatos tényre utalnánk a magunk részéről, hogy sajnos egyelőre nincs kidolgozva a nemzetközi jogban, hogy mely kollektív politikai, önigazgatási, kulturális és iskoláztatási jogok illetik meg kötelezően a nemzeti kisebbségeket.
Az új demokratikus magyar kormánynak tehát az lesz várhatóan az egyik legfontosabb külpolitikai feladata, hogy az illetékes nemzetközi fórumok előtt ezt a hiányt szóvá tegye, és szorgalmazza a kielégítő nemzetközi szabályozást, azaz a nemzeti kisebbségeket kötelezően megillető jogok nemzetközi szerződésekben történő kodifikálását és szankcionálását. Ezek a jogok szankciók nélkül csupán üres jogok lennének, és betarttatásuk nem lenne lehetséges. De amíg sikerül ezt elérni, addig is meg kell tenni ami már most is lehetséges.
A román és magyar nép legjobbjai változatlanul bíznak abban, hogy a decemberi forradalom nemcsak a kommunista diktatúrát döntötte meg, de egyben az emberi méltóság forradalma is volt, amely elvezet ahhoz, hogy a román és a magyar nép is úgy élhessen együtt a soknemzetiségű Romániában, amilyen harmóniában élnek például Svájc, Finnország, Belgium, Kanada különböző népei egyazon államban, teljesen egyenjogúan. Magyarország új vezető pártjainak ezért mielőbb fel kellene vennie a kapcsolatot Románia új, potenciálisan jelentős pártjaival. Szőcs Géza azonban most arról tudósít, hogy egyelőre ez még nem történt meg. (folyt.)
1990. április 10., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|