|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Alapítvány a magyar-román megbékélésért
|
1990. április 4. - A magyar és a román nép megértését
elősegítő, március 19-én és 20-án Budapesten tartott értelmiségi
találkozó több magyar résztvevője egyeztette álláspontját szerdán a
magyar külügyminisztériumban az "Alapítvány a magyar-román
megbékélésért" alapító iratával kapcsolatosan. Romániából csak egy
meghívott jött el: Lányi Szabolcs, a Független Magyar Párt elnöke. A
többiek a román belpolitikai életben való aktív részvételük miatt
nem tudtak részt venni a tárgyaláson, ahol az eredeti tervek szerint
az alapító irat aláírására is sor került volna.
Az Alapítvány - amelynek induló tőkéje a magyar kormány által adományozott 15 millió forint - célul tűzi a két nép közti párbeszéd intézményesítését, egymás megismerésének elősegítését. Közös könyvkiadói tevékenységet irányoz elő, valamint egy-egy - magyar illetve román nyelvű, azonos tartalmú - újság kiadását és mind a két országban való terjesztését. Horn Gyula külügyminiszter, aki a március 19-2O-i találkozó fővédnöke volt, s - a magyar résztvevők szándéka szerint - az alapítványi kuratórium elnöke lesz, úgy fogalmazott, hogy az alapítvány célja az értelmiség szavát eljuttatni a román közvéleményhez. Utalt arra, hogy az említett értelmiségi találkozón elfogadott alapítványi terv kedvező visszhangra talált külföldön. A kezdeményezők arra törekszenek, hogy az alapítvány az Európa Tanács kereteibe illeszkedjen, s felkérték a szervezetet, hogy hozzon létre külön szekciót a kisebbségi jogok védelmére. Catherine Lalumiére asszony, az Európa Tanács főtitkára felkarolta ezt az ügyet - mondta Horn Gyula, aki egyébként a kuratórium elnökének tisztét magánemberként, s nem külügyminiszterként töltené be. Az alapítvány székhelye Budapesten lesz, de a magyar résztvevők felkérik a román fél képviselőit, hogy Bukarestben is jelöljenek ki egy székhelyet.
A kuratóriumban magyarországi magyarok és románok, romániai magyarok és románok, emigrációban élő románok és magyarok, valamint egyes külföldi személyiségek kapnának helyet. A résztvevők javaslatot tettek többek közt Konrád György, Kosáry Domokos, Raffay Ernő, Domokos Géza, Sütő András, Mircea Dinescu, Dan Petrescu, Gabriel Liiceanu, az ételmiségi találkozót kezdeményező Josef von Ferenczy, Gianni de Michelis olasz külügyminiszter és Fejtő Ferenc kuratóriumi tagságára.
A tanácskozás résztvevői felkérik a román felet, hogy nyilvánítsanak véleményt a kuratórium magyar kezdeményezőinek egyeztetett álláspontjáról, javaslatairól. (MTI)
1990. április 4., szerda 17:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|