|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- A román katonaság - 1. folyt.
|
A vérontásra Iliescu elnök is úgy reagált először, hogy a románok viselkedését bírálta, amiért aztán kemény szemrehányást is tett neki az ellenzéki Parasztpárt vezetője, aki magyar agitátorokról beszélt. Diamandescu belügyminiszter-helyettes a jelek szerint osztja ezt az álláspontot.
Többről van szó, mint egyszerű nézeteltérésről az eseményeket illetően. Az összecsapások napján a Romániát kormányzó Ideiglenes Nemzeti Egység Tanácsa nyugalomra és önmérsékletre szólított fel egy kiegyensúlyozott nyilatkozatban, amely egyrészt biztosította a románokat afelől, hogy elfogadhatatlannak tartja a szélsőséges magyar követeléseket, másrészt a magyarokat is biztosította afelől, hogy kívánságaikat teljesíteni fogják.
Ugyanaznap a honvédelmi miniszter is nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben a hadsereg szerepét hangsúlyozta, kiemelvén, hogy az egységesebb mint valaha, és ütőképessége minden eddigit felülmúl.
Négy nappal később Iliescu elnök egy sajtókonferencián meg nem nevezett bírálóknak válaszolt, akik szerint a kormány nem kellőképpen apellál az erőre. A politikai párbeszéd mellett foglalt állást, szemben az országrész katonai biztosításával.
Mindez arra utal, hogy míg a kormány a marosvásárhelyi nemzetiségi összecsapásokat belpolitikai problémának tekinti, a hadsereg, amely a belügyminisztériumot is ellenőrzése alatt tartja, az ország területi integritása elleni magyar nacionalista kihívásnak.
A katonai vezetők esetleg a szükségállapot bevezetését javasolták, melyet aztán Iliescu elvetett. Ugyanakkor most hétfőn dekrétumot adtak ki, amelyben előírták a kötelező katonai szolgálat két hónappal történő meghosszabbítását, amíg az ország bizonyos részeiben a helyzet nem normalizálódik. Ezt az intézkedést tegnap - katonák tüntetése miatt - lefújták. Azonban a belügyminiszter- helyettes szintén tegnapi nyilatkozata alapján arra lehet következtetni, hogy a hadsereg nem változtatta meg álláspontját. +++
1990. március 29., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|