|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. vidéken (1. rész)
|
1990. március 15., csütörtök - Az idén végre valóban szabad,
igaz és teljes ünnep volt március 15-e vidéken is. Nem volt az
országnak olyan kis települése, ahol ne emlékeztek volna meg az
1848-49-es szabadságharcról, ne idézték volna a 142 évvel ezelőtti
március napjainknak szóló üzenetét. Volt, ahol az egész város,
illetve falu lakossága pártállásra való tekintet nélkül együtt
ünnepelt, és olyan is ahol az egyes pártok, vagy pártok ez alkalomra
szövetkezett csoportjai külön ünneplésre hívták tagjaikat,
szimpatizánsaikat.
Mindenütt megkoszorúzták 1848 nagyjainak, mártírjainak szobrait emlkéktábláit, felkeresték a forradalom és a szabadságharc emlékhelyeit, elhelyezték a kegyelet virágait a 48-as honvédek ismert sírjain.
Az egésznapos ünnep mindenütt rendzavarás nélkül bonyolódott le.
Nagyszabású ünnepségek színhelye volt Debrecen. A reggeli órákban, katonai tiszteletadással felavatták a felújított országzászlót. Az 1939. március 15-ére felállított, később eltávolított zászlórúdon hosszú évek óta most lengett először a nemzeti lobogó.
A Magyar Szocialista Párt által rendezett megemlékezés résztvevői elhelyezték koszorúikat a Kossuth-, majd a Petőfi-szobor talapzatán. Először koszorúzott a magyar nemzeti ünnep alkalmából a Szovjetunió debreceni főkonzulja. Koszorújának szalagján a következő felirat olvasható: ,,Engesztelő tisztelettel az 1848/49-es magyar szabadságharc hőseinek,,.
Az ellenzéki pártok hívására összejött ünneplők délelőtt a nagytemplomban istentiszteleten vettek részt. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Az ellenzéki pártok képviselői elhelyezték koszorújukat Kossuth székén, később pedig a református kollégium oratóriumában is. A tömeg a Nagytemplomból a Kossuth térre vonult, ahol előbb a pártok vezetői, majd a lengyel Szolidaritás, a kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselője mondott beszédet. (folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 19:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Március 15. vidéken (2. rész)
|
A Debrecen központjában álló Lenin-szobrot az ünnepre virradó éjszaka lepedőbe és csomagolópapírba burkolták az ellenzéki pártok képviselői, mivel a városi tanács nem tett eleget annak a már hetekkel ezelőtt nyilvánosságra hozott kérésüknek, hogy a városi tanács március 15-ére távolíttassa el, vagy legalább rejtse lepel alá. Szombathelyen csütörtök reggelre ugyancsak lepelbe takarták Lenin szobrát, mivel szinte kegyeletsértőnek érezték, hogy éppen a Március 15. téren áll. Szolnokon egy munkásmozgalmi emlékművet - egy bal kezével az ég felé mutató arc nélküli bronzfigurát - burkoltak fekete lepelbe.
Több százan zarándokoltak el az idén is az ünnep alkalmából Pákozdra, az 1848-as szabadságharc nagy csatájának színhelyén felállított emlékműhöz, s vettek részt az ott tartott koszorúzási ünnepségen. A Békés megyei Mezőberényben a Körös-parti Petőfi emlékhelyhez indult gyalogos túra. A hagyomány szerint a költő ezen a helyen kelt át a folyón, hogy csatlakozzon Bem tábornok Erdélyben harcoló seregéhez. A Nógrád megyei fiatalok ugyancsak megtartották hagyományos Petőfi-emléktúrájukat. A Salgótarjánból induló menet úticélja a Salgó-vár, illetve a költő ottjártának emlékét megörökítő emléktábla volt.
Várpalotán és Hódmezővásárhelyen felavatták a 48-as forradalom és szabadságharc emlékművét, a Csongrád megyei Tompán és a Békés megyei Gyulaváriban pedig leleplezték a II. világháború áldozatainak emléktábláját. Fertőszentmiklóson felavatták a helyi lakosság és a vállalatok adakozásából emelt Petőfi-szobrot. A költő alakját Domonkos Béla szobrászművész formálta meg. Kunszentmártonban, ahol a helyi ipari és kereskedelmi szakmunkásképző intézet felvette Veress Jánosnak, egykori alapítójának a nevét, leleplezték a névadó emléktábláját.
Többek között Szilvásváradon és Szolnokon korhű jelmezbe öltözött 48-as huszárok felnonulásában is gyönyörködhettek az ünneplők. Szolnokon a lovasok végigjárták a város összes 1848-49 emlékhelyét. Balassagyarmat egyik presszóját Pilvax Kávéháznak rendezték be, ahol korabeli jelmezbe öltözött vendéglátóipari tanulók szolgálták fel a kapucinert és az egyéb finomságokat a betérőknek. (folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 19:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Március 15. vidéken (3. rész)
|
Vácott ez alkalommal jelentették be, hogy mostantól új címere van a városnak, Békéscsabán a romániai testvérvárosból - Székelyudvarhelyről - érkezett művészegyüttesek Erdély népeinek dalaiból, táncaiból összeállított műsort mutattak be. Az egri művelődési központban, magyarországi ősbemutatóként az Amerikában élő Varga Lászó ,,Kossuth, vagy Széchenyi?,, című darabját láthatta a közönség a Gárdonyi Géza Színház művészeinek előadásában. (MTI) nos-bán-laz-kru-cser-nyÓ-szé-hon-szen-dáv-kász-gyz-uné-tár/kz
1990. március 15., csütörtök 19:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|