|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)
|
1990. március 12., hétfő - A hétfői kormányülést követően
Bajnok Zsolt szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó
képviselőit a Minisztertanács napirendjén szereplő témákról.
Elmondta, hogy Somogyi Ferenc külügyi államtitkár tájékoztatta a
kabinetet a szovjet csapatok teljes kivonásáról március 10-én aláírt
megállapodásról. Ennek kapcsán az ülésen számos olyan problémáról,
tennivalóról is szó esett, amely szorosan kötődik a kivonáshoz. A
tennivalók nagyságát érzékeltetve a szóvivő közölte, hogy több mint
80 településen, csaknem 20 ezer hektár földterületen 300 ingatlan
átadásáról-átvételéről, őrzéséről, állagmegóvásáról kell
gondoskodnia a magyar félnek. Az épületek, építmények értéke
hozzávetőleges számítások szerint meghaladja a száz milliárd
forintot. A kormány döntése értelmében az ingatlanokat, építményeket
a honvédelmi tárca veszi át. A helyi önkormányzatoké lesz viszont a
kezelői jog, ha a honvédség nem tart igényt az ingatlanokra. Ilyen
esetekben díjmentesen kapják meg a kezelői jogot. A szovjetek
távozása után nem kis számban megüresedő lakásokat a helyi
tanácsoknál, illetve a fegyveres szerveknél nyilván tartott
igényjogosultak között megfelelő arányban osztják el. Az
ingatlanokat a tervek szerint nyilvánosan meghirdetett
versenytárgyalások alapján értékesítik. A magyar-szovjet
megállapodásnak megfelelően magyar részről Annus Antal
vezérőrnagyot, a vezérkari főnök általános helyettesét nevezték ki
az egyezmény végrehajtását ellenőrző meghatalmazottá. Helyettese
Karácsony Imre vezérőrnagy, az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke
lett. Emellett külön tárcaközi bizottságot hívnak életre a
kivonásokkal kapcsolatos rendkívül nagy mértékű tennivalók
koordinálására.
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke rövid gyorsjelentést terjesztett a kormány elé a népszámlálás eredményeiről. A február 20-án végetért számlálás gyorsmérlege szerint 1990. január elsejével a népesség száma hazánkban 10 millió 450 ezer. Ez 260 ezres csökkenést jelent a tíz évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva. (Ugyanakkor a becslések szerint a lakosságnak mintegy 0,6-0,7 százaléka kimaradt az összeírásból.) Az adatokból kitűnik, hogy a férfiak száma 5 millió 23 ezer, ami 3,2 százalékos csökkenés a tíz évvel ezelőttihez képest. A nők száma 5 millió 427 ezer, a csökkenés 1,7 százalékos. Ezer férfira jelenleg 1080 nő jut. Ami a települések népességének alakulását illeti, a KSH felmérése szerint Budapesten kétmillióan élnek; a lakosság csökkenése 3 százalékos. (folyt.köv.)
1990. március 12., hétfő 18:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (2. rész)
|
A vidéki városok lakosságának száma 2,5 százalékkal emelkedett, ám elgondolkodtató, hogy a községek népessége 7 százalékkal csökkent. Magyarországon jelenleg 3 millió 845 ezer lakást tartanak számon, ami 8 százalékos növekedés az előző adatfelvételhez képest. A lakások többsége kétszobás, a három- vagy többszobás otthonok aránya 39 százalék. A statisztikák komoly minőségi javulást jeleznek.
Az igazságügyminiszter Az Európai Közösségek jogával való harmonizációs feladatok címmel nyújtott be előterjesztést a kormánynak. A tervezet - amelyet a kormány el is fogadott - fontos jogpolitikai elveket tartalmaz. Lényege: az új magyar jogszabályok megalkotásakor vizsgálni kell az összhangot az Európai Közösségek jogfejlődésével, jogalkotási irányzataival. A tárca kebelén belül már meg is alakult egy szakértői csoport, amely azt vizsgálja, hogy az elfogadott új jogszabályok miként illeszkednek az európai jogrendszerbe. A jogharmonizációs program egyébként a jog egész területét átfogja.
A következő napirend kapcsán a szóvivő emlékeztetett arra, hogy a gyógyszerárak - a termelőiár-változások, illetve a kereskedelmi árrések növekedése miatt - 35,4 százalékkal növekedtek. Ez hallatlanul nagy terheket ró az idős emberekre és a sokgyermekes családokra. A kormány ezt figyelembe véve úgy döntött, hogy módosítja egyes gyógyszerek társadalombiztosítási, támogatási rendjét. Az újítás lényege az, hogy a korábbi 80, 90, illetve 100 százalékos fogyasztóiár-támogatási lépcsőt egy 80, 95, 100 százalékos támogatási rend váltja fel július elsejével. (Ez azért okoz némi könnyebbséget, mert a gyógyszerek legszélesebb köre eddig a 90 százalékos támogatási kategóriába esett. Így tehát itt 5 százalékos támogatásnövekedés várható.) A támogatásnövekedés főként az idősebbek által keresett gyógyszereket, illetve a gyermekgyógyászatban alkalmazott medicinákat érinti. Egyidejűleg bővítik az ingyenes gyógyszerellátásban részesülők körét. Jelenleg mintegy 120 ezren kapnak alanyi jogon térítésmentesen gyógyszert. A változásokról egyébként az egészségügyi tárca vezetői a napokban részletes tájékoztatást adnak a közvélemény számára.
A belügyi és a külügyi tárca együttes előterjesztése alapján vitatta meg a kormány a menekültügy alakulását. A főbb adatok: az 1989. január 1-je és december 31-e között hazánkba érkezett romániai menekültek száma meghaladta a 34 ezret. Közülük 31 ezren tartózkodási engedélyt kaptak, 3 ezren tovább utaztak valamely harmadik országba, 689-en pedig önként hazatértek Romániába. (folyt.köv.)
1990. március 12., hétfő 20:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (3. rész)
|
Az 1990. február 15-i állapot szerint 26.446 menekült tartózkodott Magyarországon. Kilencszázhatvankilencen, hazatérési szándékkal, elhagyták Magyarországot. Sok probléma forrása, hogy több mint háromezer olyan család van, amelynek valamely tagja Romániában maradt. A Minisztertanácsnak azt is meg kellett állapítania, hogy a romániai demokratizálódás kezdeti jelei ellenére a napi gyakorlatban nemigen érzékelhető a két ország viszonyának javulása. Ez az oka annak, hogy a Magyarországon tartózkodó menekültek nagy többsége várakozó állásponton van, s kevesen szánják el magukat a végleges visszatérésre. Még ma is naponta 30-50 magyar család érkezik a határon túlról. Mintegy tízezren rendelkeznek állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal, vagy menekült státusszal. A kormány véleménye szerint lehetővé kell tenni számukra az itt-tartózkodást, s szálláshoz juttatásukat a letelepedési alapból támogatni kell. A letelepedési, bevándorlási kérelmeket méltányosan, lehetőleg soron kívül kell elbírálni. Azok számára, akik ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, s harmadik országba kívánnak tovább utazni, méltányos határidőt kell biztosítani a kiutazáshoz. Ugyanakkor a kormány arra szeretné ösztönözni a Romániából kivándorolni szándékozókat, hogy otthon intézzék kérelmüket; a jelenlegi román gyakorlat ugyanis már lehetővé teszi ezt.
A Minisztertanács áttekintette azt is, hogy miként alakulnak a kormányzati jogosítványok a választások után létrejövő új kabinet hivatalba lépéséig. Mint ismeretes, a választások utáni új Parlament első ülésén a kormány bejelenti lemondását, azonban az új kormány hivatalba lépéséig - ez akár hetekig-hónapokig is eltarthat - ügyvezető kormányként működik tovább. A hatályos jogszabályok értelmében ez azt jelenti, hogy az összes kormányzati jogot gyakorolhatja, nemzetközi szerződéseket azonban nem köthet, s rendeletet is csak kifejezett törvényi felhatalmazás alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. A kormány azonban tisztában van a mostani választások óriási jelentőségével, ezért úgy döntött, hogy a választások utáni átmeneti időszakban politikai önkorlátozást vállal, ami azt jelenti, hogy tartózkodik minden olyan döntéstől, amely jelentősen kihatna a választások utáni időre. Tevékenységét a gazdaság, az állami szervezet működéséhez, az állampolgárok szociális és létbiztonságához szükséges döntésekre korlátozza. (folyt.köv.)
1990. március 12., hétfő 20:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész)
|
A kormány foglalkozott a Bokor Imre-könyv nyomán megszületett országgyűlési határozat végrehajtásával is. Az ezzel kapcsolatos minisztertanácsi határozat lényege: meg kell vizsgálni, hogy a Honvédelmi Minisztérium vezető tisztségviselői és tábornoki kara szolgálati lakásaik felújításakor, a lakberendezések cseréjekor megfizették-e a szükséges illetéket, kifizették-e a bérlőkre előírt költséghányadot. Ha ezt elmulasztották volna, akkor kötelezni kell őket az utólagos megfizetésre. Határozatban mondták ki azt is, hogy Czinege Lajos Endrődi utcai szolgálati lakását ki kell üríteni. A vizsgálatok eredményeiről hamarosan részletes tájékoztatót hallgat meg a kormány, s tájékoztatják az Országgyűlést is.
Számos személyi kérdésben is döntés született. Dr. Tömpe István pénzügyminiszter-helyettest a kormány tisztségéből - érdemei elismerésével, más fontos megbízására való tekintettel - felmentette. Ugyancsak felmentették kormánybiztosi tisztéből. Dr. Barta Barnabást, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesét érdemei elismerésével, nyugállományba vonulása miatt március 31-i hatállyal. Dr. Pacsi Zoltánt 1990. március 1-jei hatállyal kinevezték az Állami Értékpapír-felügyelet vezetőjévé.
A Minisztertanács ülésének napirendjén szerepelt a személyes szabadságukban jogtalanul korlátozottak kárpótlásának ügye is. Erről az igen bonyolult problémáról a szóvivő annyit közölt, hogy az illetékes kormányzati szervek törvényjavaslat-tervezetet dolgoztak ki. Ez meghatározza a kárpótlásra jogosultak körét, s alternatív javaslatként készpénzzel történő kártérítést, illetve a nyugdíjak felemelését indítványozza. A törvényjavaslatot a kormány a Parlament elé terjeszti. A kormány döntött a személyes szabadságukban korlátozott emberek társadalombiztosítási, munkajogi helyzetének rendezése ügyében is. A döntés kimondja, hogy kérésükre az érintettek nyugdíját havi 500 forinttal akkor is föl kell emelni, ha az internáló illetve más táborokban töltött időtartamot egyszer már figyelembe vették szolgálati időként a nyugdíj megállapításánál.
A kormány döntött arról a február 1-jén hatályba lépett helyiséggazdálkodási rendelkezésről is, amely kimondja, hogy a helyiséget jogszerűen használó kizárólag az elhelyező hatóság javára mondhat le a használatról. A Minisztertanács most úgy határozott, hogy visszaállítja a február 1-je előtti jogi gyakorlatot. (folyt.köv.)
1990. március 12., hétfő 20:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)
|
A kormány elfogadta azt az előterjesztést, amely az Országos Rendőr-főkapitányság létrehozásáról és a rendőrség irányításával összefüggő feladatokról szól. A döntés lényege, hogy a Minisztertanács a rendőrség kormányzati irányítását a belügyminiszter útján végzi. A belügyminiszter kinevezi, felmenti az országos rendőrfőkapitányt és helyettesét, és ellenőrzi a rendőrség tevékenységének törvényességét. Ugyanakkor az országos rendőrfőkapitány maximális önállósággal és felelősséggel közvetlenül irányítja a rendőrség tevékenységét és szervezetét. Az elgondolások szerint az önálló hatáskörű szervként működő ORFK szervezetét július 1-jéig alakítják ki.
A kormány döntött az Országos Ösztöndíj Tanács szervezetének megújításáról is. Úgy határozott, hogy a tanács élén a jövőben a szellemi élet egy kimagasló személyisége álljon, aki független a tárcáktól, a kormányzati vagy egyéb szervektől. A tanács munkájában a jövőben nagyobb szerepet szánnak a nyilvánosságnak is.
A kormány ülésén felvetődött az is, hogy a Magyar Köztársaság címerének ügyében esetleg a március 25-i választáshoz kapcsolódóan népszavazásszerűen lehetne dönteni. Ennek a lehetőségnek viszont ellentmondani látszik az a szabály, miszerint a választás előtt és után 90 nappal nem lehet népszavazást tartani, bár ez ügyben a döntés az Országgyűlés kezében van.
A napirendtől függetlenül a kormány egy olyan döntést is hozott, miszerint az idén május 9-én lesznek a megemlékezések a második világháború mártírjairól, áldozatairól. Ezt a napot egyben a fasizmus felett aratott győzelem napjaként is ünnepeljük. (MTI)
1990. március 12., hétfő 20:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|