|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött a pártok csúcstalálkozója a Parlamentben
|
1990. március 5., hétfő - Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke kezdeményezésére és vezetésével hétfőn délután újabb csúcstalálkozó kezdődött az Országházban azon tizenkét párt vezetői részvételével, amelyek országos listát állíthattak a közelgő választásokra. A találkozóra meghívást kapott Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Fodor István, az Országgyűlés ideiglenes elnöke, továbbá a Magyar Honvédség parancsnoka, a Belügyminisztérium megbízott vezetője, valamint az Országos Választási Bizottság és a BM Választási Iroda szakértői.
Első napirendi pontként a résztvevők közös álláspontot igyekeznek kialakítani a békés átmenetet veszélyeztető lépésektől, rendezvényektől és szélsőséges megnyilvánulásoktól való tartózkodás, illetve az ilyen jelenségek megakadályozása érdekében. Ugyancsak közös nevezőre kívánnak jutni a jelenlegi törvényhozás tevékenységével, valamint a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos megállapodással kapcsolatban. (MTI)
1990. március 5., hétfő 14:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (1. rész)
|
1990. március 5., hétfő
- Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke vezetésével csúcstalálkozót tartottak az Országházban azon 12 párt - Magyar Demokrata Fórum, Agrárszövetség, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt, Kereszténydemokrata Néppárt, Maagyar Néppárt, Hazafias Választási Koalíció, Független Kisgazdapárt, Vállalkozók Pártja, Fidesz, Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége - vezetőinek részvételével, amelyek országos listát állítottak a közelgő választásokra. A találkozón részt vett Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Fodor István, az Országgyűlés ideiglenes elnöke, továbbá a Magyar Honvédség parancsnoka, a Belügyminisztérium megbízott vezetője, valamint az Országos Választási Bizottság és a BM Választási Iroda vezetői. Az MSZMP, mint korábban is jelezte, megfigyelői minőségben vett részt a találkozón.
A tanácskozás napirendjét a pártok szakértői pénteki megbeszélésükön tisztázták. Ennek értelmében négy témát tűztek napirendre: közös álláspont kialakítása a békés átmenet érdekében; a választások törvényességének, tisztaságának és szabadságának szavatolásával összefüggő kérdések; a választások utáni helyzetre való felkészülés; valamint a nemzeti médiumok kérdése.
A résztvevők először közös álláspontot igyekeztek kialakítani a békés átmenetet veszélyeztető lépések, rendezvények és megnyilvánulások megakadályozása érdekében. Ugyanígy megpróbáltak közös nevezőre jutni a jelenlegi törvényhozás tevékenységéről, valamint a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásával kapcsolatos megállapodásról.
A témában elhangzott pártvéleményekből kitűnt, hogy a szervezetek többsége úgy véli: a jelenlegi parlament csak a legszükségesebb esetben alkosson törvényt, s ne hozzon olyan jellegű döntéseket, amelyek az új országgyűlés, illetőleg kormány lépéseit determinálják. Ezt a mértéktartó magatartást a kormány esetében is többen szükségesnek tartják. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke például a békés átmenet egyik garanciájaként jegyezte meg, hogy a Minisztertanács tartózkodjék a lakosság körében megrázkódtatást kiváltó intézkedésektől. Ilyennek nevezte például a kamatadót vagy a szocialista export leállítását. A pártok általában kinyilvánították, hogy érdekeltek a békés átmenet biztosításában, s óvakodnak a folyamatot megzavaró lépésektől. (folyt.köv.)
1990. március 5., hétfő 20:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (2. rész)
|
A legnagyobb figyelmet az első napirendi pont tárgyalásakor a szovjet csapatok hazánkból történő kivonására fordították a pártok. Antall József a Magyar Demokrata Fórum véleményét tolmácsolva azt hangoztatta, hogy a kivonás ütemezésében két lényeges nemzetközi szerződést - a párizsi békeszerződést és az osztrák államszerződést - feltétlenül figyelembe kell venni. Ennek értelmében a kivonás menetrendjének meghatározásakor vissza kell térni ahhoz az alapfeltételhez, hogy a kormányszintű megállapodást követően három hónapon belül végre kell hajtani a személyi állomány kivonását. A megállapodást az MDF szerint a jelenlegi kormány is megkötheti, amennyiben e feltétel betartható. Az MDF álláspontját támogatta a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazdapárt is. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke, Petrasovits Anna a témával kapcsolatban arról is szólt, hogy Magyarország egyoldalú elszakadása a Varsói Szerződéstől nem járható út, ugyanígy hazánk semlegessége nem teremthető meg egyoldalúan, ehhez nemzetközi garanciák is szükségesek. A Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében Tölgyessy Péter, aki egyébként üdvözölte azt, hogy a találkozóra végre megméretett pártok kaptak meghívást, a szovjet csapatok lehető legrövidebb időn belüli kivonását szorgalmazta. Hozzátette: amennyiben ezt a jelenlegi kormány a tárgyalásokon el tudja érni, nem ellenzi, hogy a Németh-kormány kösse meg a megállapodást, ám ha erre nem képes, ezt már hagyja az új minisztertanácsra. Ugyancsak a lehető leggyorsabb kivonást támogatta Szabó Tibor, a Vállalkozók Pártjának elnöke. Orbán Viktor a Fidesz álláspontját ismertetve leszögezte: ellenzik, hogy a szovjet csapatok kivonásáról a jelenlegi kormány kössön megállapodást. Ezt a Fidesz csak egy esetben tudná elfogadni magára nézve kötelezőnek, ha 1990. június 16-ig az utolsó szovjet katona is elhagyná hazánk földjét. Nyers Rezső, az MSZP elnöke pártja azon véleményét tolmácsolta, hogy kár olyan feltételekhez kötni a kivonást, ami esetleg lassítaná a megegyezést, ezért nem javasolta a határidőhöz való merev ragaszkodást. Hozzátette: természetesen az MSZP is egyetért a lehető legrövidebb időn belüli kivonással, s a kormány erre próbáljon megoldást találni a kétoldalú megbeszéléseken. Egyúttal kérte, hogy a szovjet csapatok kivonása ne legyen választási kampánytéma. (folyt.köv.)
1990. március 5., hétfő 20:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (3. rész)
|
Több párt képviselője kérte a kormányfőt, hogy tisztázza a Duna-gate ügy kapcsán pénteken mondott országgyűlési felszólalásában említett ,,MSZMP-puccsterv,, hátterét. Amennyiben az eset komoly volt, miért maradt el a büntetőjogi felelősségrevonás - tudakolták.
A pártok által feltett kérdésekre először Németh Miklós válaszolt. A jelenlegi parlament még hátralévő munkájával kapcsolatban elmondta: a kormány a március 14-i ülésszakra csupán két törvényjavaslatot kíván beterjeszteni: az 1945 és 1963 között törvénytelenül elítéltek rehabilitációjáról szóló, valamint az egyházi ingatlanok elidegenítési tilalmáról szóló törvényjavaslatokat.
A szovjet csapatok teljes kivonását illetően kijelentette: a magyar kormány két éve intenzív tárgyalásokat folytat a szovjet kormánnyal a csapatok végleges kivonásáról, s jelenleg is mindent megtesz a lehető legkorábbi csapatkivonás érdekében. Mint mondotta, az Országgyűléstől februárban kapott felhatalmazás alapján a kormánynak kötelessége e tárgyalások folytatása, illetve lezárása. A szerződésnek mindössze egyetlen pontja vitatott: a szovjet fél szerint a harci egységeket 1991. június 30-ig, a technikát és egyéb anyagokat 1991. augusztus 31-ig vonják ki teljes egészében hazánk területéről. A magyar kormány pedig azt az álláspontot képviseli, hogy a teljes kivonásnak 1991. június 30-ig be kell fejeződnie.
A kormányfő úgy vélte: amennyiben a választások után hivatalba lépő kormányra bíznák a megállapodás megkötését, valószínűleg az sem tudna a jelenleginél közelebbi időpontban megegyezni. Mindenekelőtt azért, mert az új kormánynak először a programját kell az Országgyűlés elé terjeszteni, s számos olyan kérdés is szerepel majd az asztalán, amelyet a jelenlegi Minisztertanács sürgős teendőként ,,hagy,, utódjára.
Németh Miklós reagált a nagy visszhangot keltett pénteki országgyűlési felszólalásával kapcsolatos megjegyzésekre is. E fórum előtt is megismételte: a sajtó által puccskísérletnek keresztelt szervezkedés elhalt, nem voltak olyan tárgyi bizonyítékok, konkrétumok amelyek alapján ügyészségi eljárást lehetett volna indítani. Ezért úgy döntött - mivel a ,,szervezkedés,, nem veszélyeztette a békés átmenetet -, nem kelt pánikot a terv nyilvánosságra hozásával. Az Országgyűlés előtt most azért tett említést mégis az esetről, hogy példával is illusztrálja: a titkosszolgálat az átmenet békés jellegének megőrzése érdekében működött, s egy ilyen szervezet sajátos eszközeire, szakembereire igenis szükség van. (folyt.köv.)
1990. március 5., hétfő 21:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (4. rész)
|
Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője ezt követően ismertette a konkrét ügyben folytatott vizsgálat menetét, amelyre a kémelhárító szolgálat kapott megbízást. Utalt arra, hogy e vizsgálat során több személy - közöttük két volt MSZMP-tag - telefonját lehallgatták, ám csak olyan információkhoz jutottak, hogy ,,mi lenne, ha,,. E szándék azonban még nem merítette ki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának bűncselekményét.
A pártok végülis nem jutottak konszenzusra a szovjet csapatok kivonásának befejezését illetően. Ugyanakkor elfogadták a Németh Miklós kormányfő által felkínált lehetőséget, hogy képviselőik szerdán összeülnek és meghallgatják a kormány megbízottjainak - Somogyi Ferenc külügyi államtitkárnak és Borsits László vezérkari főnöknek - tájékoztatóját a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonásáról folytatott eddigi tárgyalásokról. A miniszterelnök - egyes pártok képviselőinek véleményére reagálva - egyébként nem látja akadályát annak, hogy a 12 párt megfigyelői jelen legyenek a csapatkivonásról folyó tárgyalásokon, ám véleménye szerint erről a szovjet felet is meg kellene kérdezni. (folyt.köv.)
1990. március 5., hétfő 21:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1052 sz. hírre
|
A mai mtib1052 sz. Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (1. rész) című hírünk 1. bek. 11. sorában a funkció helyesen:
Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke... ---------------- (MTI)
1990. március 5., hétfő 21:17
|
Vissza »
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (5. rész)
|
Második napirendi pontként a választások törvényességével, valamint a választási etikai kódex betartásával összefüggő kérdéseket vitatták meg a pártok képviselői. A vitában felszólalók jórészt a választási eredmények feldolgozásának módszeréről, összesítésének és kihírdetésének rendjéről fejtették ki nézeteiket. Valamennyi párt képviselője egyetértett azzal: nem volt helyes alig három héttel a választások előtt a szavazatok feldolgozásának egyik rendszeréről a másikra átállni. Ami az Állami Népességnyilvántartó Hivatal által kidolgozott korábbi rendszer, illetve a Belügyminisztérium Választási Irodájának megbízása alapján kidolgozott másik feldolgozási rendszer előnyeinek és hátrányainak megítését illeti, erre a résztvevő pártok képviselőinek többsége - szakismeretek hiányában - nem vállalkozott. Tölgyessy Péter az SZDSZ képviseletében egyebek közt rámutatott: szakértőik szerint a BM Választási Irodájának számítógépes rendszere kizárja a gyors feldolgozást, és a folyamatos nyilvánosságra hozatalt. Úgy ítélte: a választások napján egy éjszakába nyúló tv-közvetítésben lehetne folyamatosan közölni az eredményeket. Hozzátette: a választási törvény előírásai szerint is 24 órán belül nyilvánosságra kell hozni az előzetes eredményeket, márpedig ezt a BM Választási Irodájának rendszere nem teszi lehetővé. Az SZDSZ-hez csatlakozva több párt - így a Független Kisgazdapárt, a Fidesz, a Kereszténydemokrata Néppárt - magyarázatot követelt arra, miért kellett a szavazatszámláló és feldolgozó rendszeren röviddel a választások előtt változtatni.
Gaál Zoltán, belügyminisztériumi államtitkár ezt azzal indokolta, hogy az Állami Népességnyilvántartó Hivatal rendszerében nem voltak biztosan kizárhatók a számítógép ,,tévedései,,. Hozzátette: a BM Választási Irodájának számítógépes rendszere jóval olcsóbb.
Ugyancsak a választásokkal összefüggő technikai kérdések kapcsán az MDF képviseletében Szabad György szóvá tette: nem szerencsés, hogy a belügyminiszter lemondása után nem neveztek ki új minisztert a tárca élére. Mint mondotta: ez főként a választások előtt jelent gondot, mikoris számtalan feladat hárul a belügyminisztériumra.
A számítógépes szavazatfeldolgozással kapcsolatosan végezetül a pártok többsége egyetértett abban, hogy a két rendszer - az Állami Népességnyilvántartó Hivatalé és a BM Választási Irodáé - párhuzamosan működjön. Ezzel egyidejűleg arról is döntöttek, hogy a pártok szakembereket delegáljanak a szavazatokat összeszámláló állami testületek mellé. (folyt. köv.)
1990. március 5., hétfő 22:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (6. rész)
|
Ugyancsak e napirend vitájában Fekete Gyula, a Magyar Néppárt elnöke felvetette: a pártok még a választások előtt számoljanak el a nyilvánosság előtt a választási kampányra fordított pénzeszközeikkel, megjelölve egyúttal azok forrásait is. Fekete Gyula ugyanis úgy vélekedett, hogy több politikai szervezet is jelentős anyagi támogatásban részesül külföldről, márpedig - mint hangsúlyozta - ez nem csak az esélyegyenlőséggel ellentétes, hanem megkérdőjelezi a választások tisztaságát is. A pártok képviselői egyetértettek abban, hogy a választási törvényben foglaltaknak megfelelően elszámoljanak pénzeszközeikkel, de - miként arra többen is rámutattak - a törvény is úgy rendelkezik, hogy erre csak a választásokat követően kerüljön sor.
Az eszmecserén felvetődött az is: a választópolgárok nincsenek kellő információ birtokában a szavazás módját illetően. Deutsch Tamás, a Fidesz választmányi tagja kérte a kormányt, hogy tegyen eleget a választásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének, hiszen - mint rámutatott - az emberek nagy többsége nincs tisztában azzal sem, hogy az egyéni képviselőjelölt mellett területi listán valamelyik pártra is voksolni kell majd. Németh Miklós kormányfő ígéretet tett arra, kezdeményezi a Televízió vezetőinél, hogy egy fórumműsor foglalkozzon - független szakemberek részvételével - a választási alaapismeretekkel, a választás mikéntjének megismertetésével. (folyt. köv.)
1990. március 5., hétfő 22:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1062 sz. hírre
|
A mai mtib1062. sz. Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (5. rész) című hírünk 2. bek. 1. sorában a név helyesen: Gál Zoltán ---- (MTI)
1990. március 5., hétfő 22:42
|
Vissza »
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (7. rész)
|
A harmadik napirend pont keretében a tizenkét párt képviselői arról tárgyaltak: miként készüljenek fel a választások utáni helyzetre. A pártok képviselői közül többen arra hívták fel a figyelmet, hogy számos fontos kérdésre az alkotmány nem ad választ. Így könnyen előfordulhat, hogy az új Parlament hónapokig működésképtelen lesz. Ezért elhangzott egy olyan javaslat, hogy a tizenkét párt rendezzen tanácskozást, vagy hozzon létre egy bizottságot, amely előkészíti a legfontosabb kérdésekben kötendő megállapodást. Abban kellene megállapodniuk, hogy például az ideiglenes köztársasági elnök - ha egyik párt sem szerez abszolút többséget - a választás után melyik pártot kérje fel kormányalakításra; miként alakuljon az új Parlament ügyrendje, milyen parlamenti bizottságokra van szükség, az átmenet idején hogyan működjön az ügyvezető kormány. A javaslat szerint a pártoknak a megállapodást önkéntesen kellene betartani. A vitában azonban nem minden párt értett egyet a javaslattal.
Az utolsó napirendi pont keretében a nemzeti médiákról tanácskoztak a pártok képviselői. Arról vitatkoztak, vajon szükség van-e a televiziót felügyelő kuratóriumra, annak munkájába bevonják-e a még a kivülálló pártok képviselőit is, vagy jobb lenne, ha megszünne ez a szervezet. A pártok egy része szorgalmazta, hogy a megyei lapok a megyei választási kampánybizottságokból alakuló felügyelő testületek irányítása alá kerüljenek. Többen szorgalmazták: a jelenlegi kormány már ne oldja fel a televiziós és a rádiós frekvencia moratóriumot. Németh Miklós miniszterelnök a további viták elkerülése végett bejelentette: a kormány továbbra is fenntartja a frekvencia moratóriumot, s bár külföldi cégekkel, befektetőkkel tárgyalások folynak rádió, illetve tv-állomások létesítéséről, ez ügyben a választások utáni új kormány fog dönteni. Olyan javaslat is elhangzott, hogy a nemzeti médiákat, így a Magyar Televiziót, a rádiót és a Magyar Távirati Irodát helyezzék a Parlament ellenőrzése alá.
Mivel a negyedik napirendi pontban tárgyaltakról a vita során sem közeledtek a pártok eltérő álláspontjai, így nem sikerült a nemzeti médiák kérdésében konszenzust kialakítani. Az érdemi vita befejeztével összeültek a pártok szakértői, hogy megszövegezzék az első három napirendi pontként tárgyalt kérdésekben született közös álláspontot. (folyt.köv.)
1990. március 5., hétfő 23:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (8. rész)
|
A tanácskozás végén a pártok - a Magyar Néppárt kivételével - aláírták a megbeszélés eredményeit rögzítő megállapodást. A röviddel este 11 óra előtt véget ért, 12 párt részvételével rendezett tanácskozást Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök zárta be.
X X X
Megállapodás az országos listát állító pártok március 5-ei parlamenti csúcstalálkozójáról:
1./ A tárgyaláson részt vevő 12 párt képviselői kívánatosnak tartják, hogy a választásokon érintett valamennyi politikai erő tartózkodjék a békés átmenetet veszélyeztető bármely lépéstől és megnyilvánulástól.
A miniszterelnök és a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője tájékoztatást adott a lehallgatási botrányról és a miniszterelnök által a Parlament legutóbbi ülésszakán elmondott, vélelmezett erőszakos visszarendeződési törekvésekről. A tájékoztatót a tárgyaláson részt vevő pártok többsége - különböző indokok miatt - fenntartásokkal fogadta.
A jelenlévő pártok egyetértettek abban, hogy a rehabilitációs és a volt egyházi ingatlanok elidegenítési tilalmával kapcsolatos törvényeken kívül az Országgyűlés további törvényalkotási tevékenységet ne folytasson.
A tárgyaláson részt vevő pártok sürgették a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonását. Abban megoszlottak a vélemények, hogy az erre vonatkozó megállapodást a jelenlegi vagy az új kormány kösse-e meg. Egységes álláspont alakult ki abban, hogy a megállapodás ratifikációja az új Parlament hatáskörébe tartozzék. A résztvevő pártok tudomásul vették a miniszterelnök javaslatát, hogy a pártok képviselői a tárgyalások részleteiről kormányszintű tájékoztatást kapjanak. A miniszterelnök nem zárkózott el annak a kérésnek a teljesítésétől, hogy a pártok képviselői a tárgyalásokon megfigyelői státusszal részt vegyenek.
2./ A pártok egyetértettek abban, hogy a szavazatszámlálás módszerének maradéktalanul meg kell felelnie a választási törvény előírásainak. Így különösen fontosnak tartják az eredmények folyamatos nyilvánosságrahozatalát, a rendszer áttekinthetőségét, ellenőrizhetőségét, valamint megfelelő védettségét. Megállapodtak abban, hogy szakértőik közreműködésével mind az ÁNH, mind a BM által javasolt rendszer egyidejüleg működjön. (folyt.köv.)
1990. március 5., hétfő 23:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (9. rész)
|
Tudomásul vették a pártok, hogy a választójogi törvény értelmében a belügyminiszterre háruló feladatok - így különösen a szavazatösszesítés számítógépes rendszerének irányítása - végrehajtásának törvényességéért a miniszterelnök mint a belügyi tárca kormányzati irányítója viseli a felelősséget.
A tárgyaláson résztvevők feltétlenül szükségesnek tartják, hogy a választás rendjéről, a szavazás módjáról és a választással kapcsolatos tudnivalókról a választókat a tömegkommunikáció minél részletesebben tájékoztassa.
3./ A pártok változatlanul fontosnak tartják, hogy a közigazgatás, a rendőrség és a honvédség működőképességét, stabilitását meg kell őrizni. (MTI)
1990. március 5., hétfő 23:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|