Rendszerváltás és az MTI

	Egyfejű sas - sarlóval és kalapáccsal (1. rész)
1990. március 02.péntek (MTI-Panoráma) - Furcsa, de így van: a közép- és kelet-európai államszocialista rendszerek bukása miatt Ausztriában viták tárgyává lett az ország állami címere. Illetve csak egy eleme: a benne található sarló és kalapács. Sok osztrákot feszélyezi a címernek ez a jellegzetessége, amióta a környező keleti országok a kommunista eszmevilág külsőségeitől is szabadulni igyekeznek, felszámolva a mozgalmi jelképek, minősítések ( a vörös csillag, a sarló és kalapács, vagy a köztársasági államforma ,,szocialista,, és ,,népi,, jelzője) állami szintű használatát. A sarló-kalapács motívum az osztréák címerben azonban régi hagyomány, igaz, a kommunizmus térhódításának kezdeti korszakában gyökerezik. Ezt a címert a Habsburg-birodalom felbomlása után, 1919 májusában fogadta el a Német-Ausztriának nevezett egyik utódállam, az első osztrák köztársaság parlamentje. Akkor a birodalmi címer kétfejű sasát egyfejűvé alakították, törzsére piros-fehér-piros nemzeti színű pajzsot, a sasfejre a császári korona helyett és - a polgárság jelképeként - városfalat utánzó tégla-koronát, a madár lábainak karmai közé pedig sarlót és kalapácsot illesztettek. A munkásmozgalom addigra már világszerte elterjedt szimbólumaival a munkások és parasztok fontos államalkotó és társadalmi szerepét akarták kifejezni. Heraldikai felhasználásuk egyúttal tükrözte a forradalmi hangulatú parlament tagjainak azt a várakozását, hogy az orosz, a magyar és a bajor tanácsköztársaság megalakulása után hamarosan Ausztriában is győzni fog a proletárdiktatúra. Ám a történelem másként ,,rendelkezett,,: a kommunista forradalom nem tört ki, az országot 1938-ban bekebelezte a hitleri Németország, majd 1945-ben megszületett a második, a mai köztársaság. Az új állam csak annyit változtatott a korábbi címerén, hogy a náci uralom aloli felszabadulás emlékére a címersas lábain szétszaggatott bilincs-láncot helyezett el. 1954-ben, nem sokkal az 1955. évi osztrák államszerződés megkötése és a szovjet megszálló csapatok kivonulása előtt a kereszténydemokrata irányzatú néppárt ugyan követelte, hogy a címerből távolítsák el a sarlót és a kalapácsot - mint ,,az elnyomás és függőség jelképeit,, -, de kívánságának nem tudott érvényt szerezni. A vitát a Wochenpresse címő hetilap indította el. Jan uár végén m,aga a főszekesztő, Hans Magenschab hozta a közvélemény tudomására vezércikkben azt a nézetét,. miszerint az osztrák címer ma már nem felel meg az ország helyzetének, a kor szellemének. Hivatkozott tapasztalataira: eszerint a cimerben lévő sarló-kalapács miatt Ausztriát külföldön már korábban is valamiféle kommunista alávetettségű országnak tekintették. (folyt) 1990. március 2., péntek 10:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Egyfejű sas - sarlóval és kalapáccsal (2. rész)
Most pedig, hogy a kommunizmus csődjével jelképei is lejáratták magukat, ez a címer-motívum még kevésbé tartható, hisz (a Szovjetuniót leszámítva) Európában lassanként Ausztria lesz az egyetlen ország, amelynek állami jelvénye őrzi a ,,kommunista szimbólum-nyelvet,, - írta. A később közölt olvasói hozzászólások nem éppen támasztották alá Magenschab nézeteit. A hat levél közül öt ellenezte a címer módosítását, arra hivatkozva, hogy a szimbolika nagyon is jól kifejezi a mai osztrák társadalom viszonyait, a polgári demokratikus jóléti állam jellegét és céljait, s erőltetett dolog a sarlónak és kalapácsnak mindenáron valami kommunista mondanivalót tulajdonítani. Az érvek szerint ezen az alapon ugyancsak lejáratottnak tekinthető a kereszténység jelvénye, a kereszt (mivel a történelemben azzal is sokan éltek vissza), továbbá az osztrák nemzeti szinek közül csak a fehér maradhatna meg, minthogy a piros véletlenül megegyezik a kommunisták vörös zászlajának szinével. A vitába nemrég bekapcsolódott a Neue Kronen Zeitung, Ausztria legnagyobb példányszámú napilapja is, s közölte több vezető pártpolitikus erősen eltérő álláspontját. Josef Cap, a kormányon lévő szocialista párt országos titkára szerint semmi ok sincs a címer sarlójának és a kalapácsának szégyenlésére és eltüntetésére, mert ezeknek történelmileg nincs közvetlenül közük a kommunista mozgalomhoz. A szintén kormányon lévő Néppárt parlamenti csoportjának vezetője, Fritz König is ellenezte az azonosítást a kommunista jelképekkel, mégis kiiktatásuk mellett foglalt állást, mondván: ábrájukat ma már legtöbben nem a munkásság és parasztság, hanem a kommunizmus szimbólumának érzik. Ugyanez a lap adott hírt a legújabb fejleményről: az ellenzékben lévő Szabadságpárt hivatalosan kezdeményezte, hogy a parlament törölje az osztrák címerből a sarlót és a kalapácsot. Ahhoz, hogy az ellenzéki indítvány az osztrák törvényhozásban megkapja az előírt kétharmados többséget, szüksége lenne a képviselői mandátumok összesen mintegy 80 százalékát birtokló mindkét nagy kormánykoalíciós párt támogatására. Ez azonban a jelenlegi erőviszonyok és véleménykülönbségek közepette nehezen képzelhető el. Ha pedig e kérdésben idővel népszavazást tartanának, egyáltalán nem biztos a sarló-kalapács ellenes tábor győzelme. Alighanem erősebbnek bizonyulna a már több mint hetvenéves címerhez is kapcsolódó hagyománytisztelet és az osztrákok nemzeti önérzete, amely nemigen viseli el, hogy az ország belső ügyeinek eldöntését nemzetközi, külföldi nézőpontok szabják meg. +++ Sebestyén Tibor (Bécs) - MTI-Panoráma 1990. március 2., péntek 10:24
Vissza »