 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. február 21., szerda - Az Országgyűlés kereskedelmi
bizottságának szerdai ülése első napirendi pontként
magánkereskedelemről tárgyalt. Baradlai György, a KISOSZ elnöke
elmondta, hogy a kiskereskedők helyzetét számos kormányzati
intézkedés nehezíti. Sérelmezik például az adózási, a
társadalombiztosítási és a vámelőírásokat, a helyiség-gazdálkodás
egyes szabályait, valamint a számlaadási kötelezettség miatt növekvő
adminisztrációt. A KISOSZ elnöke arról is szólt, hogy a múlt év
végén több mint 43 ezer volt a magánkereskedők száma, közülük 13
ezren falun, 30 ezren pedig a városokban tevékenykednek. A
kiskereskedők száma általában növekszik a megyékben, kiugróan magas
arányban Baranya, Veszprém, Nógrád és Győr-Sopron megyében.
Hellner Károly (Budapest) a vitában annak a véleményének adott
hangot - s ehhez mások is csatlakoztak -, hogy a korszerű
magánkereskedelemhez feltétlenül hozzá tartozik a számlaadás, ami
egyrészt az adózás szempontjából, másrészt pedig a vásárlók
érdekeinek védelmében szükséges. Azt javasolta a képviselő, hogy a
magánkereskedők kapjanak türelmi időt a megfelelő feltételek
megteremtéséhez. Martonosi István, a KISOSZ Csongrád megyei
szervezetének titkára viszont úgy vélekedett, hogy a bonyolult
adóügyi adminisztrációs feladatok elvégzésére a kiskereskedők
túlnyomó része - 80-85 százaléka - képtelen, így szakértőt kell
alkalmazniuk. Előfordul az is, hogy amíg egy kiskereskedő 40 ezer
forintot fizet adóba, addig 48 ezer forintot kell a könyvelőjének
utalnia. Nehezményezte azt is, hogy ismeretei szerint a
magánkereskedők még egy fillért sem láttak a vállalkozói hitelekből.
Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes annak a véleményének
adott hangot, hogy az utóbbi időben számottevően oldódtak a
magánkereskedelem politikai, jogi és gazdasági korlátai. Ezt mutatja
az is, hogy 1985-höz viszonyítva 54 százalékkal nőtt a kereskedők
száma. Tájékoztatásul közölte, hogy azokban az esetekben, amikor
valóban hátráltatja a munkát a nyugtaadás - így például utcai
árusításnál -, van lehetőség egyedi mentesség kérésére.
Ezt követően ez a bizottság is megtárgyalta Kovács András (Heves
megye) képviselő interpellációját, ugyanis a Parlament elmúlt
ülésszakán adott miniszteri választ a képviselő nem fogadta el.
Kovács András ragaszkodott a jugoszláviai cukorrépa-feldolgozás
témájának újbóli tárgyalásához, annak ellenére, hogy az előző napi
mezőgazdasági bizottsági ülésen sommás minősítés hangzott el.
(folyt.köv.)
1990. február 21., szerda 17:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|