|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Kornai két arca
|
---------------
München, 1990. február 18. (SZER, Párizsi magyar figyelő, Kemény István) - A reformszocializmusok tapasztalatairól tett közzé elemzést Kornai János a Valóság januári számában. Reformszocialistának azokat a rendszereket nevezi, amelyek némi liberalizálást hajtottak végre a politika szférájában, bizonyos fokig decentralizálták az állami szektor irányítását, s valamelyest teret engedtek a formális és az informális magánszektornak. Ugyanakkor megtartották az egypártrendszert, az állami szektor domináns szerepét és a gazdasági folyamatok koordinálásában a központosított bürokráciát.
Reformszocializmus van Jugoszláviában az 50-es évek óta, Kínában másfél évtizede, a Szovjetunióban 6-8 éve. Magyarországon is reformszocializmus volt 1968-tól a legutóbbi hónapokig. Most azonban rendszerváltozás, forradalmi jellegű átalakulás megy végbe. Egy nagyon rövid ideig tartó reformszocialista kísérlet után Lengyelországban is rendszerváltozás kezdődött.
Akik olvasták Kornainak tavaly novemberben publikált indulatos röpiratát, emlékeznek arra a megállapítására, hogy a piaci szocializmus megbukott. Magyarországon, Jugoszláviában, Kínában, a Szovjetunióban és Lengyelországban is. A Valóságban most közölt írásban nem találhatók ilyen indulatos kijelentések. A szerző tárgyilagos leírásra és elemzésre törekszik. Azokról a viszonyokról igyekszik számot adni, amelyeket a magyarországi rendszerváltozás a két évtizedes reformkorszaktól örökölt.
A tanulmány második és a tényleges elemzés első pontja szerint a reformszocialista átalakulások mindenütt stratégia nélkül mentek végbe. Készültek reformtervek, írtak ilyeneket párt és kormányhivatalnokok és ellenzéki értelmiségiek is. Ezek megvalósítására azonban nem történt kísérlet. (folyt.)
1990. február 18., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|