|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- Int.Sütő Andrással - 2. folyt.
|
Nem beszélek most rendőrségről, belügyről, hadseregről, ahol ugyancsak megtörtént a fertőtlenítés, hogy esetleges veszélyt okozó magyar ott ne maradjon. Nagyon csekély a létszáma azoknak a magyaroknak, akik az államéletben vagy akár egészen a forradalomig, a pártvezetésben, a megyei szervekben, városi keretekben megmaradtak. Ilyen körülmények között próbálkoznak helyileg - városon, megyeszékhelyeken mindenekelőtt -, a helyi nemzetmentő tanácsok engedélyével vagy azoknak a támogatásával helyreállítani valamiféle méltányos állapotot, többek között ami az iskolaügyünket illeti.
Hogy ezt csak röviden érzékeltessem azt az állapotot, amin változtatni kellene, csupán a tanügy területéről hozok példát. Az iskolák egyesítésével gyakorlatilag elveszítettük 4-500 éves kollégiumainkat, elveszítettük önálló magyar iskoláink tekintélyes részét. Az egyesítés folytán és az évek folyamán fokozatosan csökkentett magyar osztályok folytán olyan abszurd helyzet állott elő, hogy 80-90 százalékban magyar nemzetiségű tanulók nagy része román osztályokban tanulhat és nyilvánvaló, hogy ehhez a mesterségesen és erőszakkal létrehozott állapothoz igazították a kinevezett tanárok állományát.
Példának okáért Marosvásárhelyt az új magyar tanügyminiszter helyettes bejelentése következtében, annak a bátorítására a helyiek megpróbálták az ugyancsak 400 éves Bólyai Református Kollégiumot magyar tanítási nyelvű iskolává átalakítani. Megpróbálták, de sajnálatos módon igen keserves konfliktus támadt csupán belőle, anélkül, hogy az ügy valamit is előrehaladott volna. A Bólyaiba évek alatt kinevezett román tanárok, a kenyerüket féltve, ami különben jogos aggodalom, ha nem gondoskodnak arról, hogy egy ilyen folyamat egy okos terv szerint történjék. Ezek a tanárok - ismétlem tehát - felháborodással fogadták ezt az elgondolást, hogy a Bólyait vissza kell állítani újra azzá, ami volt. Tehát egységesen, teljes egészében magyar liceummá, gimnáziummá, kollégiummá, mindegy. (folyt.)
1990. február 3., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|