 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - második munkanap (4. rész)
|
A képviselők ezután egyenként szavaztak a beterjesztett módosító
indítványokról, amelyeket tételesen megvitatott előző napi ülésén a
jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság. Szavazás előtt az elnök
bejelentette, hogy a javaslatok elfogadásához kétharmados többségre
van szükség, ugyanis alkotmányerejű törvényjavaslatról van szó. A
húsz módosító indítvány többségét az Országgyűlés elfogadta, közülük
mindössze ötöt utasított el, ezekkel egyébként a bizottság és a
kormány sem értett egyet. Mielőtt sor kerülhetett volna a
határozathozatalra, Tóth Károly (országos lista) református püspök
jelentkezett szólásra, aki nehezményezte, hogy módosító
indítványaival nem foglalkozott a jogi bizottság. Hangoztatta:
javaslatai közül egyet feltétlenül továbbra is fenntart, nevezetesen
azt, hogy egyházat ne a javaslatban foglalt tíz személy, hanem
legkevesebb százan alapíthassanak. Az elnök szünetet rendelt el,
hogy a jogi bizottság állást foglalhasson ebben a kérdésben.
A szünetet követően Bölcsey György, a jogi bizottság elnöke
--------------
ismertette a bizottság véleményét, előrebocsátva, hogy az előző napi
ülésen is megtárgyalták ezt a javaslatot, ám akkor az indítvány két
vitatott kitétele - így az, hogy az egyházat alapítók magyarok
legyenek és nagykorúak - miatt nem tudtak állást foglalni. Az
alapítók számának kérdésével akkor a bizottság külön nem
foglalkozott. Újból áttekintve az indítványt, s figyelembe véve Tóth
Károly püspök érvelését, a bizottság úgy foglalt állást, hogy
indokolt százban megjelölni azok számát, akik egyházat alapíthatnak.
A bizottság állásfoglalásával a miniszter is egyetértett, s az
Országgyűlés is elfogadta azt.
Határozathozatal következett: az Országgyűlés a már elfogadott
módosító indítványokkal együtt 304 szavazattal elfogadta a
törvényjavaslatot; egy ellenvélemény volt, 11-en tartózkodtak.
Ezután az állam és az egyházak közötti megállapodás
felülvizsgálatáról szóló határozattervezetről szavaztak a
képviselők, s nagy többséggel elfogadták azt. Eszerint az
Országgyűlés megbízza a Minisztertanácsot, hogy mindazokat a
megállapodásokat, amelyeket az állam a lelkiismereti és
vallásszabadságról szóló törvény hatályba lépése előtt az
egyházakkal kötött, velük együttműködve 1990. december 31-ig
vizsgálja felül. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 12:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|