|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Megemlékezés a budapesti gettó felszabadulásáról (1. rész)
|
1990. január 18., csütörtök - Hálaadó istentiszteletet
tartottak pénteken délelőtt Budapesten a Dohány utcai zsinagógában a
budapesti gettó felszabadulásának 45. évfordulója alkalmából.
Hochberger László főrabbi ünnepi beszédében megemlékezett a szovjet hadsereg katonáiról, akik több mint 50 ezer halálra ítélt zsidót mentettek ki a gettóból, majd feltette a kérdést: valóban ledőltek-e a gettó palánkjai? Mint mondta, napjainkban ismét erősödik az antiszemitizmus, s kérte az ország vezetőit, hogy ne engedjék a gyűlölködést, erősítsék a szeretetet, a megbékélést, mert csak így lehetséges boldog élet az országban.
Ezt követően Schőner Alfréd főrabbi felolvasta Németh Miklós miniszterelnöknek a hálaadó istentisztelet résztvevőihez címzett levelét.
x x x
(A szerkesztőségek figyelmébe: a levél szövegét a mai mtib1017 számú hírünkben közöltük.)
x x x
Ugyancsak levelet küldött Hájim Herzog, Izrael Állam elnöke. Ebben egyebek között azt írta: Budapest zsidó hitközsége, valamint Izrael országa és a világ zsidósága meghajtja fejét, megemlékezve a 600 ezer magyar zsidóról, akik elpusztultak, illetve akiket elpusztítottak a vészkorszakban. A zsidó nép soha nem felejtheti el és soha nem bocsáthat meg azoknak, akik Európából valóságos vágóhidat csináltak. Megemlékezett arról is, hogy a zsidó állam megalapítása a budapesti származású cionista alkotó, dr. Theodor Herzl látomása szerint valósult meg.
Ezt követően Glatz Ferenc művelődési miniszter szólt az egybegyűltekhez. Egyebek közt hangsúlyozta: zsidó, nem zsidó, ilyen és olyan nemzetiségű, ne csak eltűrje egymást, ne csak toleráns legyen egymás iránt, hanem csodálja is a másik különbözőségét. Egy ilyen új gondolkodás kialakításáért a legtöbbet az iskola, a nevelés tehet. Ezért is van szüksége Magyarországnak egy ilyen szellemiséget árasztó, és a maguk zsidóságára büszke fiatalokat nevelő iskolára. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 14:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|