 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Helmut Kohl programja (2. rész) - Díszdoktorrá avatás
|
Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán
ünnepi közgyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy az egyetemi
tanács kiemelkedő érdemei elismeréseként tiszteletbeli doktorrá
fogadta dr. Helmut Kohlt. A díszdoktor-jelölt tudományos munkásságát
és érdemeit Györgyi Kálmán professzor, a kar dékánja méltatta az
egybegyűlt népes hallgatóság előtt. A dékán mindenekelőtt arról a
szerepről szólt, amelyet Kohl kancellár vállalt az Európa nyugati és
keleti fele közötti jobb megértés elősegítése érdekében. Györgyi
Kálmán hangoztatta: a Magyar Köztársaság Kelet-Közép-Európában
fekszik, és részese annak a megosztottságnak, amely Európát a II.
világháborút követően két táborra szakította. E megosztottság
hazánkat távolabbra sodorta mindattól, amit nemcsak földrajzi
értelemben nevezünk Európának, hanem gazdasági, kulturális és
politikai tekintetben is. Az elmúlt időszakban Magyarország alapvető
átalakuláson ment át, csaknem példa nélkül áll az a folyamat,
amelyben az egypártrendszerű proletár diktatúra állama független
demokratikus jogállammá alakult át. Magyarországnak nemzeti érdeke
fűződik ahhoz, hogy megtalálja az Európához vezető utat, s azon
célba is érjen. Ezt az utat a segítő kéz egyengetheti. A Honoris
causa doktori cím adományozásával az egyetemi tanács azt kívánja
elismerni, hogy a szövetségi kancellár ilyen segítő kezet nyújt
Magyarország felé. Kohl kancellár már hivatalba lépése, 1982 óta
érdeklődéssel és rokonszenvvel kíséri a magyar-NSZK kapcsolatok
alakulását. Ez az érdeklődés és szimpátia az utóbbi években a
Magyarországon megindult politikai és gazdasági reformfolyamat
hatására tovább növekedett. Ma már - az ország nagyságától
függetlenül - a Magyar Köztársaság különleges helyet foglal el az
NSZK külkapcsolati rendszerében. Györgyi Kálmán a kapcsolatokat
elemezve különös hangsúllyal szólt arról, hogy Magyarország jelentős
támogatást kapott a szövetségi kancellártól a nyugat-európai
politikai, gazdasági és kulturális intézményrendszerrel való
kapcsolatfelvételben. Mindez Kohl kancellár személyes segítsége
nélkül aligha lett volna végbevihető. Különösen fontos, hogy Helmut
Kohl a kapcsolatépítés során szorgalmazta azt is: a többi nyugati
ország se csupán együttérzéssel fogadja a magyarországi
reformtörekvéseket, hanem azok megvalósításához nyújtson gazdasági
és pénzügyi támogatást is.
Az Eötvös Lóránd tudományegyetem újonnan felavatott
tiszteletbeli doktora, Helmut Kohl Fülöp József rektortól vette át a
kitüntető címet, majd beszédet mondott a hallgatóság előtt. (folyt.
köv.)
1989. december 16., szombat 14:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|