|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódott a pócspetri-ügy perújítási tárgyalása (1. rész)
|
1989. december 5., kedd - Az egykori per bírósági résztvevőinek kihallgatásával folytatódott a pócspetri rendőrgyilkosság néven ismertté vált ügy perújítási tárgyalása kedden a Fővárosi Bíróságon, dr. Strausz János tanácsa előtt. Erre a védő, dr. Helmeczy László indítványára került sor, azzal a céllal, hogy segítsen tisztázni: az akkori Budapesti Büntető Törvényszék - mint rögtönítélő bíróság - milyen belső és külső körülmények között hozott ítéletet Asztalos János pócspetri katolikus pap és hat vádlott-társa ügyében. Mint ismeretes: a hat vádlott közül a rendőrgyilkossággal vádolt, és ezért halálra ítélt Királyfalvi (Kremper) Miklóst ki is végezték. A mostani tárgyaláson jelen lévő Asztalos János szintén halálbüntetést kapott, amit azonban később 15 évi börtönbüntetésre változtattak, s ebből Asztalos nyolc és fél évet le is töltött.
A bíróság meghallgatta dr. Olti Vilmost, a büntető törvényszék tanácsvezető bíróját, majd dr. Szilvai Gézát, a Fővárosi Bíróság bíróját, a korabeli tárgyalás jegyzőkönyvének egyik fogalmazóját, aki akkor még nem volt kinevezett bíró. Dr. Olti Vilmos egyebek között elmondta: a tárgyaláson közvetlen nyomás ugyan sem rá, sem a bírói tanács tagjaira nem nehezedett, ám meglehetősen nehezítette helyzetüket, hogy a tárgyalás minden lényeges mozzanatáról tájékoztatni kellett feletteseiket. Dr. Strausz Jánosnak arra a kérdésére, hogy véleménye szerint megengedett volt-e abban az időben, hogy a minisztert a tárgyalás folyamán is tájékoztassa, dr. Olti Vilmos azt válaszolta: akkor ez volt a gyakorlat, és egyúttal a korszak jogászainak tragédiája is. Mint a perújrafelvételi tárgyalás során elhangzott, alapos a gyanú arra, hogy a bíróság, akkori feletteseinek az ítélet végrehajtásához is közük volt. (folyt.köv.)
1989. december 5., kedd 20:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|