|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- Népszavazás - DLF - 1. folyt.
|
Az az érv azonban, hogy az államfő nem fog sok vizet zavarni, nem felelt meg a valóságnak. A jövőbeni államfő jogköre ugyanis rendkívül széleskörű. Nemcsak a hadsereg főparancsnoka lesz, hanem a parlamentet is feloszlathatja, sőt a rendkívüli állapotot is kihirdetheti. Ha figyelembe vesszük, hogy a volt kommunista, ma Szocialista Párt képviselői egy esetleges új kormányban minden bizonnyal megtarthatják a belügyi és a honvédelmi tárcát, akkor Pozsgay államfővé választása esetén akkor is maradt volna a régi hatalmi struktúra túlsúlya, ha a szabad választáson az ellenzéki pártok győznének. A kommunisták hatalmának ilyen konzerválásába az új, demokratikus ellenzék nem egyezhetett bele, és a magyar lakosság demokrácia iránti érzékére vall, hogy felismerte a népszavazás jelentőségét, és a jövőben megválasztandó parlamentre bízta az új államfő megválasztását. Egy másik okból is tévesen döntött a Demokrata Fórum, amikor a népszavazás bojkottjára szólította fel a lakosságot. Kádár éppen azzal konszolidálta hatalmát, hogy az embereket távol tartotta a politikától. Elriasztotta őket a politizálástól részben megfélelmlítéssel, részben azzal az ígérettel, hogy a párt mindig tudja, mi a becsületes magyar dolgozók érdeke. Végzetes következményekkel járhatott volna, ha az emberek ismét azokra hallgattak volna, akik azt mondták nekik, hogy maradjanak otthon, hiszen a népszavazáson nincs miről dönteni. +++
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|