 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
A népszavazás - az NSZK-ból nézve
|
---------------------------------
Köln, 1989. november 28. (DLF) - Öt héttel ezelőtt alapított
Magyar Köztársaság államfőjét az Országgyűlés fogja megválasztani,
természetesen az első szabad parlamenti választások után. Így
döntöttek a magyarok a vasárnap megtartott népszavazáson. A
népszavazás hátterét és jelentőségét Kurt Kwazni világítja meg:
- Jóllehet a szavazócédulán négy kérdésre kellett válaszolni, az
érdeklődés az első kérdésre összpontosult, hogy mikor válasszák meg
az új államfőt: az első szabad parlamenti választások előtt, vagy
után? Ennek a kérdésnek az eldöntésére szólították fel az elmúlt
hetekben a csaknem nyolcmillió választásra jogosult magyart.
Ha a többség nemmel szavazott volna, vagy a választásra
jogosultak több mint fele nem ment volna szavazni, akkor januárban
rendezték volna az elnökválasztásokat. Miért volt fontos e kérdés
eldöntése?
Négy ellenzéki csoport - a Szabad Demokraták Szövetsége, a
Fidesz, a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt - úgy vélte, hogy
az előre megválasztott államfő egyedül a jelenlétével méltánytalanul
befolyásolhatná a parlamenti választásokat. Ezért figyelmeztette a
négy csoport közös plakátja a választókat arra, hogy aki otthon
marad, a múltra szavaz.
A másik nagy ellenzéki csoport, a Demokrata Fórum hibát követett
el, amikor a népszavazás bojkottálására szólította fel a választákat
azzal az indokkal, hogy nincs miről dönteni. Igaz, a szavazólapon
megválaszolandó másik három kérdésre a parlament döntései kielégítő
választ adtak, így azokat legfeljebb utólag lehetett helyeselni,
vagy elvetni. A munkásőrséget feloszlatták, megszüntették az üzemi
pártszervezeteket, és a volt kommunista pártnak el kell számolnia
vagyonáról. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|