 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Az igen-párti négyek szerint a nép aktivitása volt a referendum legnagyobb sikere (1. rész)
|
1989. november 27., hétfő - ,,Választási győzelmet kell bejelentenem,, - így kezdte a népszavazást támogató négy párt hétfői sajtótájékoztatóját a Fészek Klubban Freisinger Jenő. A Független Kisgazdapárt szóvivője rámutatott: a vasárnapi referendumon a magyar nép győzött, mert bebizonyította, hogy nem fásult bele az eddigi politikai küzdelmekbe, és saját kezébe kívánja venni sorsa alakítását. Erre utal, hogy a vasárnapi népszavazáson csaknem 60 százalékos volt a részvétel. A szavazók aktivitása azt is jelzi, hogy az állampolgárokat semmilyen párt, semmilyen Országgyűlés nem zavarhatja meg, és csakis a népet meghallgatva lehet a nép nevében politizálni. A szavazólapon szereplő második, harmadik és negyedik kérdésre adott igenek elsöprő többsége pedig azt mutatja, hogy a nép egyértelműen a múlt ellen voksolt. Az első kérdésre adott ,,igen,, és ,,nem,, válaszok szoros alakulása minden politikai erőt eddigi politikájának végiggondolására kényszerít. A szavazók számára pedig olyan tanulsággal szolgál, hogy a másként voksoló nem ellenség, s tisztelni kell a véleményét.
Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője is
kiemelte: egyértelmű győzelemnek tekinthető a népszavazást
kezdeményző pártok számára, hogy a szavazópolgárok többsége minden
ellenpropagada és bojkottfelhívás dacára elment szavazni és
kinyilvánította véleményét. Az államfő megválasztására vonatkozóan
tulajdonképpen két kérdés szerepelt a szavazólapon - fejtegette Pető
Iván. Míg a népszavazást kezdeményezők a választás időpontjára
kértek véleményt, az Országgyűlés magyarázata pedig a módjára
vonatkozott. Ezzel is magyarázható az első kérdésre adott válaszok
szoros eredménye. A szabad demokraták ügyvivője rámutatott: miután a
sajtóértekezlet idején a végleges eredmény még nem ismert, tisztább
lelkiismerettel fogalmazhatja meg az SZDSZ indítványát. Nevezetesen:
a szoros eredmény ismeretében megoldás lehetne, ha a Parlament
elfogadna egy kiegészítő módosítást az alkotmányban arra, hogy az
állampolgárok a szabad parlamenti választások után közvetlenül
választhassák meg a köztársasági elnököt. Ez tisztességes megoldás
lenne, s nem vetődhetne fel probléma azzal kapcsolatban, hogy a
kétfajta kérdés közül mire voksolt a lakosság valójában - fűzte
hozzá Pető Iván. (A sajtótájékoztató befejezése után érkezett egy
nem hivatalos értesülés, miszerint az 1. kérdésre az ,,igen,,
válaszok kerültek minimális többségbe.) (folyt.köv.)
1989. november 27., hétfő 17:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|