|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
A romániai menekültek lehetőségei
|
--------------------------------- München, 1989. november 18. (SZER, Világhíradó) - Ara Kovács Attila fest reális képet a romániai menekültek lehetőségeiről. - Akármerre járjon is az ember a magyar-román határszakaszon, mindenütt azt mondják neki, hogy menekültek áradata még az hidegebbre váltó időjárás ellenére sem csökken. Közel 200-an lépték át a határt a múlt héten is. Ami viszont igen figyelemreméltó és elgondolkodtató: döntő többségük immáron nem magyar, hanem román nemzetiségű. Természetesen sokan igen különféle szempontokból igyekeztek magyarázni e fordulatot. Azon alighanem a legreálisabb: a külföldi román nyelvű rádióadások közvetett hatását látni a tényben -, mely adások igen kedvező, ideális képet festenek a magyarországi fejleményekről, mintegy szembeállítva azokat a románai, egyre romló és egyre kilátástalanabb helyzettel. Az erdélyi magyarság viszont a magyarországi hivatalos hírforrásokból éppúgy, miként a nyugati magyar nyelvű információk alapján, sokkal árnyaltabb képet kap az itteni helyzetről, és az ellentmondások ismeretében módja van felmérni a nehézségek valódi nagyságát is. E nehézségek pedig a Menekültügyi Főbiztosság budapesti irodájának októberi megnyitásával közel sem oldódtak meg. Bizonyos szempontból még halmozódtak is, minthogy a féllegális, de eddig tolerált Nyugatra távozást ezt követően már egyetlen úgynevezett harmadik ország sem tűri. Így aztán igen csak indokoltnak mondható a magyar hivatalos szervek azon döntése, amely - a választást persze a menekültekre bízva -, kettős elbánást ajánl fel minden ideérkezőnek. Azok számára, akik úgy gondolják, hogy Magyarországon telepednek le, egyszerűsített, adminisztratív formában garantálják ezt a lehetőséget - megkerülve minden egyéb procedúrát, mely menekültté nyilvánításukkal együtt járna. (folyt.)
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|