|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- A népszavazásról - 10. folyt.
|
- Népszavazás november 26-ikán. Tehát a magyar társadalom politikai szűz területre lép, népszavazás lesz. Hogy bonyolódik le ez gyakorlatilag, talán érdemes lenne néhány szót szólni arról, hogy miben, milyen kérdésekben, hogyan kell, milyen forma szerint kell teljesen gyakorlatilag most dönteni majd a választóknak. - Maga a népszavazás nagyon egyszerű, a választópolgár kap egy értesítést, amelyben közlik vele, hogy hova kell elmennie, hol lesz a szavazóhelység, a szavazás napján reggel 6-tól este 6-ig elmehet. A szavazatszedő bizottságnak módja van arra, hogy adott esetben este 8-ig meghosszabbítsa a szavazás idejét, a választópolgár elballag, igazolja a személyazonosságát, és utána megkapja a szavazócédulát, amelyet zárt fülkében egy kereszt behúzásával igennél vagy a nemnél megjelöl. Tulajdonképpen ennyi a népszavazás technikája, utána a pártok delegátusának a jelenlétében megszámolják ezeket, és ha minden igaz, számítógéppel összesítik a végeredményt. - Mi van ezen a cédulán, szavazó cédulán? - A cédulán a kérdések vannak, sajnos nem pontosan a mi kérdéseink. Először is nem abban a sorrendben, ahogy feltettük, dehát ez volna a legkisebb baj. De apró változtatások is estek rajta, a cédulákon az szerepelt, hogy az elnökválasztás az a szabad választások után legyen. A parlament úgy döntött, hogy a szabad szó az jogilag nem értelmezhető, és ezért elhagyta ezt a kifejezést. De még ez sem volna túl nagy baj. Ami óriási gondot okoz, hogy magyarázatokat fűzött a kérdésekhez. Erre megítélésem szerint a törvény nem ad módot. A törvény taxatíve felsorolja, hogy az Országgyűlésnek határoznia kell a kérdésekről és a népszavazás időpontjáról. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|