|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- A népszavazásról - 9. folyt.
|
- Már máskor is elmondtam, de boldogan megismétlen, hogy nagyon jó recepteket lehet ajánlani azoknak, akik a 200 millió forintot sajnálják erre. Hogy valóban, ki kell nevezni egy embert, nevezzük azt elnöknek, vagy nevezzük azt kondukátornak, és döntsön az minden fontos ügyben. Ez borzasztó olcsó, ehhez nem kell népszavazást tartani, nem kell országgyűlési választásokat tartani, és nem kell semmilyen ilyen költséges ceremóniát csinálni. Eldönti, hogy be kell vetni a főtereket a városokban kukoricával, mert kevés az élelmiszer, eldönti, hogy azért üresek a polcok az üzletekben, mert rosszul van megszervezve az egyébként kiváló ellátás, és így tovább, és így tovább. Valóban, ez látszólag sokkal olcsóbb. El tudja dönteni, hogy nem ennyire egyértelműen diktatórikus rendszer, ahol politikai bizottságnak hívják esetleg a diktátorokat, vagy nem diktátorokat, hanem az ország irányítóit, hogy épüljön egy vízlépcső az ország legszebb tájának kellős közepén. Az talán már nem annyira világos, hogy ez miért olcsó, hiszen ez több milliárdba kerül, és hogyha nem döntenének így, akkor nyilván más úton sokkal olcsóbban meg lehetne oldani az energiaellátást. Tehát azt hiszem, hogy aki a 200 milliót sajnálja a demokrácia intézményeire, ilyen népszavazásra, vagy hasonlóra, annak jó lenne, ha belegondolna abba, hogy a diktatúrák mennyi pénzt szoktak kidobni sztálinvárosi vasművek építésére, vízlépcsők építésére, amelyek mind-mind feleslegessé válnak, és évtizedek alatt sokkal több milliárdba kerülnek, mint egy-egy demokratikus aktus. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|