|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- A népszavazásról - 4. folyt.
|
- Mielőtt Péter erre részletesen kitérne, én csak egy elemet említek. Hogy túl azon, hogy Spanyolországban adott volt a király és nem kellett egymásnak ugrania különböző politikai erőknek, hogy ki legyen a király, az államfő ügye nem megoldatlan Magyarországon. Tehát az új parlamentig van államfő Magyarországon, Szűrös Mátyás, aki a 46/1-es törvény értelmében - amit most beemeltek az új alkotmányba - lényegében teljes köztársasági elnöki jogkörrel rendelkezik, bizonyos dolgokkal nem, de minden olyan politikai feszültséget meg tud oldani, minden olyan problémát meg tud oldani, amiben egy köztársasági elnök stabilizáló szerepére van szükség. Ez mindenképpen hozzátartozik ahhoz, hogy a valódi probléma most az, hogy nincs igazi, végleges köztársasági elnök. - És azt hiszem, az eddigi működése Szűrös Mátyásnak igencsak megnyugtató volt. Nem akart az ország fejére nőni, hanem azt a funkciót töltötte be, amit pont elvárnánk a köztársasági elnöktől: egy semleges politikusként járt el, s főleg reprezentatív funkciókat töltött be. - Lényegi ellenvetés a népszavazási indítvánnyal szemben, hogy az a négy probléma, amelyben kéritek a népszavazást, már a kiírásakor sem volt igazi probléma, hiszen a megoldás sínén volt és különösen nem probléma ma, amikor a négyből kettő, kettő és fél, sokak szerint már három kérdés letisztázódott. - Szerintem meglehetősen aktuális, és mind a négy kérdés aktuális. Az elsőről nem is kell beszélni. Tehát: az elnökválasztás ne most, hanem majd csak a szabad választások után legyen, talán ez a legaktuálisabb kérdés. A második, hogy kimenjenek-e az MSZP szervezetek a munkahelyekről. Ezt a kérdést különösen az teszi aktuálissá, hogy ez volt az egyik legvitatottabb ügy, mind a nyári tárgyalások alatt, mind az ősz magyar politikájában. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|