|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Nyílt levél az ország legfőbb közjogi méltóságaihoz (1. rész) (OS)
|
1989. november 10., péntek - Tisztelt Köztársasági Elnök Úr Tisztelt Miniszterelnök Úr Tisztelt Házelnök Úr A magyar Országgyűlés 1989. október 31-i ülésén több mint százezer választópolgár kezdeményezésére népszavazás kiírásáról döntött. A jog diadala fölött érzett örömünket azonban megkeserítette, hogy az országgyűlési határozat önkényesen módosította az állampolgári kezdeményezésben szereplő kérdések sorrendjét, megváltoztatta szövegüket, illetőleg a kérdésekhez magyarázatokat fűzött. Két kérdésben a magyarázatok súlyosan megtévesztőek is. Az Országgyűlés ezzel a döntésével nyilvánvalóan megsértette a népszavazási törvény rendelkezéseit. A törvény ugyanis előírja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdéseket változatlanul kell feltenni. Idegen szöveg hozzáfűzését a törvény a szavazólap tartalmának taxatív felsorolásával zárja ki. Nyilvánvaló, hogy a különböző magyarázatok nem a szavazólapra, hanem a sajtóba, vitára valók. A rövidség kedvéért itt csupán a két legkirívóbb jogsértésre utalunk. Az első kérdés eredetileg az elnökválasztás időpontjára vonatkozott. Nevezetesen arra, hgoy az elnökválasztást a szabad országgyűlési választások előtt, vagy csak azok után kell-e megtartani. A kezdeményezők kérdése világos volt: jó-e népünknek, ha még a mai rendszerben új hatalmi intézményt hoznak létre? Ugyanis egy elsietett elnökválasztás befejezett tények elé állítaná az új, szabad Magyarországot. Tehát hangsúlyozottan az időpontra kérdeztek, és nem az elnökválasztás módjára - közvetlen vagy közvetett voltára -, ahogyan azt az Országgyűlés magyarázata állítja. Ez utóbbiról, továbbá az elnök jogköréről nem határozhatnak a még meg nem méretett pártok megegyezései. Erről hitelesen és végérvényesen csak a magyar nép szabadon választott képviselői határozhatnak majd. Ezért kérték a kezdeményezők a népszavazást az elnökválasztás időpontjának eldöntésére. A harmadik kérdés eredetileg az MSZMP vagyonával való elszámolásra vonatkozott. A választópolgárok igen szavazatukkal az állampártot arra kötelezhetik, hogy adjon számot vagyonáról, azaz ténylegesen és valóságosan tárja a társadalom elé vagyoni helyzetét, és szolgáltassa vissza a kezelésében lévő közvagyont. Ezzel szemben az országgyűlési magyarázat szerint az állampolgárok nemleges válaszukkal lemondanak az elszámoltatásról, igenlő válaszukkal pedig elfogadják a pénzügyminiszter erre vonatkozó előterjesztését. (folyt. köv.)
1989. november 10., péntek 17:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|