|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Október 23-ai megemlékezések - vidék (1. rész)
|
1989. október 23., hétfő - Országszerte számos településen megemlékeztek hétfőn a 33 évvel ezelőtti népfölkelésről. Nagy Imre szülővárosában, Kaposvárott délelőtt koszorúzási ünnepséget tartottak a mártír miniszterelnök emléktáblájánál. A Május 1. utca 77. számú háznál a Fidesz és a Kisgazdapárt helyi képviselői emlékeztek, majd az Ellenzéki Kerekasztal szervezetei virágcsokrokkal, a Magyar Szocialista Párt, a Hazafias Népfront, a kaposvári és a Somogy megyei tanács megbízottai koszorúkkal fejezték ki tiszteletüket Nagy Imre előtt.
Kecskeméten ünnepi nagygyűlést rendeztek a város ellenzéki politikai szervezetei. A szónok Debreczeni József országgyűlési képviselő, a MDF városi szervezetének elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy 1989. október 23-a, a köztársaság kikiáltásának napja a diktatórikus egypártrendszer végét és a demokratikus kibontakozás folyamatának igazi kezdetét jelenti. Ez a nap - mondotta - az 1956-os forradalom 33 évvel későbbi győzelmét hozta meg. Ugyancsak nagygyűlést tartottak Miskolcon, a Petőfi téren, ahol az esti rendezvényre tízezer főnyi tömeg gyűlt össze. Furmann Imre, az MDF Országos Elnökségének tagja, szónoklatában rámutatott, hogy a káoszból végre elindult az ország a rend felé. Megemlékezést tartottak a nehézipari műegyetem előtt is, továbbá a városi sportcsarnok előtt, ahol Balázsi Tibor, az MDF Országos Választmányának tagja javasolta, hogy az eddigi Magyar-Szovjet Barátság teret, az ,56-os forradalomnak emléket állítva nevezzék Október 23-a térnek. Salgótarjánban a megyei tanácsnál - az 1956. december 8-i véres sortűz színhelyén - gyülekeztek a békés felvonulás résztvevői, s innen egy-egy égő gyertyával vonultak a város főterére, ahol a nagygyűlésen a felcsendülő Szózat hangjainál felolvasták a forradalom salgótarjáni mártírjainak névsorát. Szegeden - ahol számos történész szerint az október 23-ai népfelkelés előtörténete kezdődött az egyetemisták szerveződéseivel és forradalmi hangú nagygyűlésével - ezen a napon ismét fiatalok sokasága jelent meg a helyi Ellenzéki Kerekasztal által szervezett ünnepi nagygyűlésen. Az Aradi vértanúk terén az ,56-os áldozatok emlékére emelt kopjafánál Raffay Ernő, az MDF országgyűlési képviselője hangsúlyozta: ez a mostani békés forradalmunk nem válhat véressé, ebben a törékeny belpolitikai helyzetben semmilyen irányból nem szabad megbontani a megegyezést. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 21:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Október 23-ai megemlékezések - vidék (2. rész)
|
Az ország számos városában fáklyás-gyertyás felvonulással járták végig az 1956-os népfelkelés helyi eseményeinek nevezetesebb helyszíneit, csendes megemlékezéseket tartottak a mártírok emléktábláinál, és virágot helyeztek el sírjaikra. A hajdúböszörményi Bocskai Gimnázium falán elhelyezték Losonczy Gézának, a Márciusi Front egyik vezetőjének, az 1956-os nemzeti kormány államminiszterének az emléktábláját. A debreceni köztemetőben a Kisgazdapárt Hajdú-Bihar megyei szervezete állított kopjafát a népfelkelés két áldozata, Gorzsás András és Ács Zoltán sírja mellett. A veszprémi várban megkoszorúzták a koncepciós perben halálra ítélt, s ártatlanul kivégzett dr. Brusznyai Árpád tanár, az egykori megyei nemzeti forradalmi tanács elnökének emléktábláját. Győr-Sopron megye több településén emlékeztek Szigethy Attilára, a Dunántúli Nemzeti Tanács egykori elnökére, aki 1957-ben letartóztatásban önkezével vetett véget életének. Szülővárosában, Kapuvárott kopjafát állítottak emlékére; munkásságáról Fekete Gyula író emlékezett. Győrött a régi megyeháza falán is felavatták Szigethy Attila emléktábláját. Az évforduló alkalmából Mosonmagyaróváron kiállításon mutatják be az emlékezetes 1956. október 26-i sortűz eddig fellelt dokumentumait. Békéscsabán a felsővégi temetőben megkoszorúzták a forradalom utáni önkény áldozatául esett két fiatal, Farkas Mihály és Mány Erzsébet sírját. Ugyancsak koszorút helyeztek el a 101-es gyalogezred emlékművénél, amelyet 1956-ban a fölkelt nép követelésére állítottak föl újra. Ünnepélyesen avatták fel a törvénysértések áldozatainak és az ,56-os népfelkelés mártírjainak emlékére állított négyméteres kopjafát Pécsett, az északi városfalnál. A kompozíció elkészítésével az Október 23-a Bizottság, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége és az ellenzéki pártok helyi szervezetei bízták meg az alkotót, Szatyor Győző fafaragó népművészt. Már az ünnep előestéjén, vasárnap felavatták Gyöngyösorosziban a Szabadság emlékművet, amely az 1848-as szabadságharc, a II. világháború és az 1956-os október áldozataira emlékeztet; a Kisgazdapárt által szervezett ünnepségen részt vett Mark Palmer, az Egyesült Államok nagykövete is. Hétfőn Hatvanban a 21-es és a 33-as út találkozásánál helyeztek el kopjafát, s ugyanitt lerakták az alapkövét annak az emlékműnek, amelynek leleplezésére egy esztendő múlva kerül sor. 1956-os emlékművet állítottak Tatabányán és Lajosmizsén. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 21:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Október 23-ai megemlékezések - vidék (3. rész)
|
Szombathelyen a forradalmi nemzetőrség egykori épületének falán helyeztek el emléktáblát, Szekszárdon a Béla király téren állítottak kopjafát. Nyíregyházán a volt ÁVH épületén lévő emléktáblát koszorúzták meg; a város északi temetőjében pedig a nemrég kihantolt két mártír - Szilágyi László és Tomasovszky András - sírján helyezték el a kegyelet koszorúit. Az 1956-os áldozatok emlékére sok helyen ünnepi miséket tartottak, ökumenikus istentiszteleteket mutattak be. (MTI)
1989. október 23., hétfő 21:20
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|