|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- MSZMP-szakadás 1. folyt.
|
Az esélyeket illetően már bizonytalanabbak a vélemények. Egyes nyugati szakértők szerint a reformszárny valószínűleg el tudja érni, hogy a megújult párt szakítson a marxista ideológiával, és olyan mérsékelt középbaloldai szocialista párt legyen a jövőben, amely a nyugat-európai szocialista értékekre támaszkodik. Az idézett szakértők ugyanakkor sietve hozzáteszik: ennek bekövetkezését nem lehet 100 százalékosan biztosra venni, mert nem tudni, különösen vidéken, hogy mekkora támogatásra számíthatnak a konzervatívok. Nem vitatott, hogy az ország legnépszerűbb politikusa, Pozsgay Imre államminiszter és Németh Miklós kormányfő a reformisták vezető egyéniségei közé számít. Valahol középen helyezkedik el Nyers Rezső pártelnök, tőle balra foglal helyet Grósz Károly főtitkár és Berecz János. Az utóbbi egyébként kijelentette, hogy az általa képviselt Szövetség (sic ) az MSZMP megújulásáért elhatárolja magát az úgynevezett reformanarchistáktól. A baloldal, szélsőbalodal a legutolsó napokban is szervezkedett. A hét végén megalakult 15, magát szocialistának valló szervezet és az MSZMP-platform marxista tömörülése. Szerintük Magyarországon veszélybe került az általuk szocialistának tartott rendszer, és a keleti blokkon belül valós veszéllyé vált Magyarország elszigetelődése. Az ugyancsak frissen alakult Kádár János Társaság pedig 23 reformpolitikus, köztük Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula külügyminiszter kizárását követeli a pártból. Az említettek szerintük megbízhatatlan személyek, kommunistaellenes revansista politikájukkal nemcsak a Magyar Népköztársaságnak, hanem szövetségeseinek is kárt okoznak. Jelöltjeik: Grósz, Berecz és az egykori Kádár-titkár, Ribánszky Róbert. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|