|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (41. rész) - Kulcsár 11.
|
A Minisztertanács a megnövekedett hatáskörre tekintettel elsősorban a többletlétszám-igényt biztosítja. Ez a költségvetés további terhelése nélkül, más szervektől való ésszerű létszámátcsoportosítás útján lehetséges. Ha azok a jogszabály-változások, amelyek valamely szervre többletfeladatokat hárítanak, bármilyen szakszerűen kidolgozottak legyenek is, a feltételek hiánya miatt nem valósulnak meg, többet ártanak, mint használnak. A jog uralma, a jogállam csak valóban érvényesülő jogszabályra épülhet - hangsúlyozta a miniszter. Végezetül a katonai büntetőjog és büntetőeljárás hatályáról szólt az expozéban. - Alapvető alkotmányos alapelv, hogy minden bűncselekményt elkövető személyt a rendes bíróságok vonjanak felelősségre, külön bírósági hatáskörbe csak rendkívül indokolt esetben kerüljenek. Ez az elv a katonákra vonatkozó büntető anyagi és eljárási szabályok körében nem érvényesül töretlenül. A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv a büntetőjogi felelősségrevonás szempontjából katonának tekinti a fegyveres erők: a Magyar Néphadsereg és a BM Határőrség tényleges, valamint a fegyveres testületek: a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület és a munkásőrség hivatásos állományú tagjait. A katona fogalmának ezen meghatározása önmagában, de nemzetközi összehasonlításban is széles körű. Ezért a kormány által elfogadott javaslat katonának csak a néphadsereg és a határőrség tényleges állományú tagjait, és azokat tekinti, akik nem a fegyveres erőknél teljesítenek tartalékos katonai szolgálatot. Ennek megfelelően a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület és a munkásőrség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek katonai bűncselekmény tettesei, és az általuk elkövetett bűncselekményekért a rendes bíróságok előtt felelnek. Alkotmányos alapelvünk az is, hogy bűncselekményt csak bíróságok bíráljanak el. Ezért a javaslat megszünteti, hogy a parancsnokok katonai, illetőleg köztörvényi vétséget, valamint három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő katonai bűntetett fegyelmi eljárásban bíráljanak el. A javaslat szűkíti a katonai bírósági hatáskört azzal is, hogy a katonai bíróságok hatáskörét a fegyveres erők tagjai által elkövetett katonai bűncselekményekre korlátozza. A katonák által elkövetett közönséges bűncselekmények elbírálása ezáltal tehát a rendes bíróságok hatáskörébe kerül. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 19:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|