 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
- Szőcs Géza tapasztalatai - 7. folyt.
|
- Én azt hiszem, hogy semelyik társadalom nem homogén. Ha arra
gondolok, hogy eljött az első viszonylag szabad választásoknak az
ideje Magyarországon, és akkor a választásra jogosultaknak
megjelenik jó esetben fele, vagy valamivel több mint fele, rossz
esetben még fele sem, az első szabad választásokon, akkor ez
alátámaszthatja azt, hogy ez a társadalom fásult, hogy ez a
társadalom meg van félemlítve, hogy depolitizált, és még sok minden
alátámasztható volna ezzel.
Másfelől, aki ott volt a százezres nagyságrendű tüntetéseken, és
érezte azt az emóciót a tömegben, amely áramkörként járta át azt a
sok tízezer, százezer embert is, az egy pillanatig sem hiheti, hogy
a társadalom egésze fásult lenne. A társadalom nagy része lehet,
hogy egészségtelenül nagy része még mindig bizalmatlan a
politikusakkal, a politikával szemben, és talán nincs meg benne sem
a felelősségérzet, sem a hozzáértés, hogy megpróbálja sorsát saját
maga kezébe venni.
De szerintem az is óriási eredmény, hogy ennyi év politikai
letargia után a társadalomnak akár csak egyharmada is, vagy közel
fele képes politikailag aktívnak lenni, tájékozódni, és részt venni
az eseményekben.
- Egy másik sokat emlegett közhely: az átmentés kísérlete. Ezt
használják kollektíve az egész hatalmi csoportra, a legkülönbözőbb
vonatkozásokban: tulajdonreform manipulálása választásokkal
kapcsolatban, köztársasági elnök funkciójával kapcsolatban, és így
tovább. Hogy a hatalmi csoport keresi a lehetőségeket, hogyan tudná
a hatalmát, vagy annak egy részét átmenteni egy új korszakba, új
feltételek közé. Másik értelemben az egyéni átmentés, az
ejtőernyősök gyakorlatai: hogyan tudnának szépen landolni az új
körülmények között olyan emberek, akik eddig a hatalomhoz kötődtek,
a hatalmat szolgálták. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|