 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
- Szőcs Géza tapasztalatai - 6. folyt.
|
- Nem feltétlenül remekművekre gondolok, hanem olyan művekre,
amelyek a társadalmat megmozgatják, vagy legalábbis feltünést
keltenek, amellyel az emberek foglalkoznak pro és kontra.
- Itt vissza kell térnünk egy kicsit az előző kérdésedhez. Az
irodalomnak ma csökkent a piaca Magyarországon. Majdnem azt mondom,
hogy nincs piaca. Ezt azért mondtam, mert kétféleképpen csökkent.
Először is az írók részéről csökkent a kínálat oldaláról. Az írók
politizálnak, az írók gyűlésre járnak, az írók kiáltványokat
fogalmaznak, szerveznek, vidéken szerveznek, fővárosban, külföldön
képviselnek politikai, ideológiai érdekeket, és mindeközben teljesen
nyilvánvaló, hogy miért, nincs idejük írni. Másfelől viszont a
kereslet piaca is csökkenőben van.
- Miért?
- Azért, mert évtizedeken keresztül az olvasó a politikai
természetű izgalmakat tulajdonképpen az irodalomban kereste. Nem egy
közepes író ettől lett felkapott irodalmi személyiség, mert
politikagilag izgalmas mondanivalót tudott elrejteni többé-kevésbé
teljesen nyíltan, vagy félig nyíltan, és ettől ismert és szeretett
író lett.
- Politikai detektívregényt írt mondjuk. Az olvasó a sorok
között olvashatott.
- Amikor erre nincs szükség, az olvasó máshol találja meg és
máshol keresi a politikai izgalmainak a közegét, közeg-rendszerét.
Úgyhogy az irodalom most tulajdonképpen hónapok alatt elveszítette
egy olyan funkcióját, aminek évtizedeken keresztül igen jól
megfelelt.
- A társadalom fásultsága, ez majdhogynem egy közhely a mai
Magyarországon. Sokan hivatkoznak rá, de amit az előbb mondtál, a
beszélgetésünk kezdetén, az mintha cáfolná ezt. Tapasztalod a jeleit
annak, hogy ez a közhely ez kezd elavulttá válni? (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|