|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- Szőcs Géza tapasztalatai - 5. folyt.
|
- Azt gondolom, hogy szét kell bontani nagyon óvatosan itt az egyes összefonódott fogalmakat, hogy az írók és az irodalom szerepe. 1956-ban kétségkívül - az eszmei előkészítésében ennek a forradalomnak és szabadságharcnak - az irodalomnak óriási szerepe volt. Nem állítanám, hogy a mai csendes, vértelen akár folyamatnak nevezhetnénk - mert én nem értek egyet azzal, hogy ez a folyamat forradalom lenne -, maradjunk annál, hogy ennek a mai erjedésnek a megindítói szerintem ugyancsak az írók voltak. Lehet, hogy nem olyan nyilvánvaló, nem olyan látványos a szereplésük, nem nyílt most alkalom arra, hogy a "Talpra magyar "-t el lehessen szavalni egy múzeum lépcsőjén, és nem nyílt arra sem mód, hogy egy évekig kéziratként fiókban tartott "Egy mondat a zsarnokságról" előkerüljön. És ezért kevésbé látványos. De azt kell mondanom, hogy az írók megfeleltek annak a ki sem mondott várakozásnak, amelyet a társadalom az írói társadalommal szemben megfogalmazhat. Nagyon érdekes viszont az, hogy az irodalom kétségkívül mintha eltünt volna Magyarországról. Még az az irodalom is, amelyben a leképeződését kereshetnénk a politikai folyamatoknak. - Az ismereteim valószínűleg hiányosak a mai magyar irodalomról, de valahogy nem fedeztem fel még sehol semmiféle jelentős irodalmi művet, amelynek a témája pontosan ez, a mai átalakulás lenne, a legfontosabb, legizgalmasabb téma, ami egyáltalán lehetséges. - Igen. Értem, hogy miért nem született jelentős regény vagy dráma ezzel kapcsolatban - leszámítva a publicisztikát, a hírlapi műfajokat - nem született olyan irodalmi mű, amely egyrészt nyilvánvalóan ebből keletkezett volna, másfelől hordozná ezt a maga tükrében. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|