|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Az EKA a választások nyilvánosságáról (1. rész)
|
1989. szeptember 10., vasárnap - A háromoldalú politikai tárgyalásokon szerdán középszinten konszenzus született a választójogi törvényről, azzal a fenntartással, hogy néhány nyitva maradt kérdésről - köztük a választás nyilvánosságáról és a kampányról - szakbizottságok tárgyalnak tovább. A választások nyilvánosságáról folyó tárgyalásokról, s az ezzel kapcsolatos EKA-elképzelésekről Haraszti Miklós tájékoztatta az MTI munkatársát.
A kampányidőszak alatti médiaügyeket a nyilvánosság általános kérdéseivel foglalkozó (I/5-ös) bizottságból a választási témákat áttekintő (I/3-as) munkabizottsághoz utalták át. A felek megállapodtak abban, hogy a kampányidőszak tág értelemben 90 napos, tehát a jelöltállítási időt is magában foglalja. A szabályozás erre a szakaszra is érvényes lesz, igaz másképpen mint az utolsó harminc napra. A szakbizottságban az MSZMP delegációja előterjesztett egy tervezetet, amely kizárólag a sugárzó médiákra (rádió, televízió) vonatkozott. Az MSZMP eredeti elképzelése ugyanis az volt, hogy más jellegű tömegkommunikációs eszközöknél nem szükséges a szabályozás. Az ellenzék tárgyalási alapnak elfogadta az MSZMP indítványát, ám jelezte, hogy az írott sajtót is be kell vonni ebbe a szabályozásba, különös figyelmet fordítva az MTI-re. Egyelőre a sugárzó médiákkal kapcsolatos indítványt tárgyalják. Megállapodás született azonban abban, hogy a rádióra és a televízióra vonatkozó megegyezés csak akkor válik véglegessé, ha a kidolgozott elveket az írott sajtóra is érvényesítik - mondta az EKA képviselője. - A munkába véleményezési joggal bevontuk a három nemzeti intézmény: a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az MTI vezetőit, valamint a MUOSZ-t, a Nyilvánosság Klubot, a BM választási irodáját és az Országgyűlés vezetésének képviselőjét - tette hozzá Haraszti Miklós. - Nekik a napokban kell véleményt nyilvánítaniuk a tervezetről az I/3-as és az I/5-ös bizottság együttes ülésén. A bizottságban egyelőre vita folyik a választási hirdetések kérdésében. Az Ellenzéki Kerekasztal a teljes hirdetési szabadság, sőt kötelezettség mellett foglal állást. Ez választási hirdetések esetében azt jelentené, hogy ha az adott szervezet az egyébként szokásos hirdetési tarifát megfizeti és az etikai szabályoknak megfelelő szöveget kíván közzétenni, akkor azt köteles megjelentetni minden olyan orgánum, amely egyébként is közöl hirdetéseket (folyt. köv.)
1989. szeptember 9., szombat 13:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|