|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
NDK-menekültek - belga sajtó (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. szeptember 5. kedd (MTI-tud) - Vezető téma a belga hírközlésben a Magyarországon nyugati kilépésre várakozó NDK-menekültek ügye: a lapok első oldalon foglalkoznak az üggyel, a rádió híradásaiban különtudósításokban, a TV-híradó bőséges jelentésekben, a belga hírügynökség terjedelmes összefoglalókban követi az eseményeket. Visszatérő motívum az, hogy Magyarország két tűz közé került a kérdésben, s csökken a remény a menekültek sorsának gyors és megnyugtató rendezésére.
A Le Soir című nagy polgári lap kedden elsőoldalas indítóanyagként közli Budapestre küldött tudósítójának, Jean-Paul Colette-nek írását ,,Legalább 20 ezer keletnémet Magyarországon, a szabadság kapujában,, címmel. A tudósító szerint lehetséges, hogy harmincezren is vannak, akik így vagy úgy, de Magyarországról szeretnének Nyugatra jutni - beleértve azokat az erdélyieket, akik csatlakozni próbálnak az NDK-állampolgárokhoz. A tudósítás beszámol arról, hogy az NDK-menekültek, akik könnyű átjutásra számítottak, csalódottak, pénzük kifogyott, lerongyolódnak, és helyzetük az ősz beköszöntével egyre aggasztóbbá válik. Tartanak a STASI, az NDK-beli biztonsági szolgálat ,,NSZK-turistának álcázott,, embereitől is, ezért bizalmatlanok. A Le Soir ,,Egyirányú exodus,, címmel külön kommentárt is szentel a kérdésnek, egymás mellé állítva a bulgáriai törökök, a szovjetunióbeli zsidók, a Lengyelországban és Romániában élő németek kivándorlását, amely mind Keletről ,,kifelé,, tart. Mindez jóval túlmegy az ügy emberi dimenzióján, a történelem mindezt a XX. század végének vagy átrendeződéseként fogja számon tartani, áll a cikkben. Az első nem-kommunista kelet-európai kormány létrejöttével Lengyelországban, Magyarországnak a diktatúrából a demokráciába való lassúbb, de biztosabb átmenetével együtt a német exodus hármas perspektíva része, írja a cikk szerzője: a hidegháború, a szovjet birodalom végének és egy német egyesítési folyamatnak a kezdetét jelenti. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd 15:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NDK-menekültek - belga sajtó (2.rész)
|
A szerző következtetése az, hogy a Nyugat számára végetért az az időszak, amikor a maga nyugodt prosperitásából szemlélheti, mi történik a szovjet befolyási övezetben. Ugyancsak vége annak az időnek, amikor azt lehetett mondani, a németek nem lengyelek és nem fognak zavarokat okozni Európában. A kereszténydemokrata, vagy éppenséggel reakciós Lengyelország - mint az Glemp bíboros nyilatkozataiból következik -, a nem-kommunista vagy éppen antikommunista Magyarország, a fiatalsága által elhagyott NDK a belga elemző szerint azt mutatja, hogy közvetlen nyugati beavatkozás és erőszak nélkül a Kelet a Nyugat javára változtatta meg az erők egyensúlyát, ami viszont 45 éven át a két Európa közötti kapcsolatok alapját képezte. +++
1989. szeptember 5., kedd 15:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|