|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- EKA-MSZMP tárgyalások - 1. folyt.
|
És valóban. Az olykor kevésbé jelentős kérdésekben való lassú, araszoló előrehaladás - amilyennek a hétfői ülésen is tanúi lehettünk - összeadódhat, kumulálódhat, és kikényszerítheti a kardinális kérdésekben való döntéseket, azaz megállapodásokat is. Elhalasztva-elnapolva, alacsonyabb szintre visszautalva egy-egy megoldhatatlannak tűnő problémát, a tárgyaló felek nemcsak időt nyernek, de sokszor az oly gyorsan változó valóság maga is az érdekeltek segítségére siet. Itt van például az MSZMP munkahelyekről való kivonulásának tüskés és ágas-bogas kérdéskomplexuma. E téren, mint tudjuk Pozsgay - legalábbis egyelőre - meghátrálni volt kénytelen, és bárki azt hihetné, hogy a döntést a párt keménylegényeinek és az ellenzéknek az összecsapása fogja eldönteni. Lehet, hogy ez így lesz. És lehet, hogy valamiféle patthelyzet fog állandósulni. De nem tűnik az sem kizártnak, hogy az áttörést, a gyors megoldást valami egészen váratlan, a Nemzeti Kerekasztalon kívüli - ilyen értelemben külső - történesnek, vagy tényezőnek lehet majd köszönni. Mint amilyen például az az érdekes módon kellő nyilvánosságot nem kapott tény, hogy a magyar rádión belül az úgynevezett Politikai Adások Főszerkesztőségének kommunista pártszervezete úgy döntött, hogy önként kivonul a munkahelyéről. E kivonulást az alapszervezet többségében szavazta meg - néhány tartózkodással - s ez a döntés nem azt jelenti, hogy az érintettek kilépnének a pártból. Tagságukat megőrizve, más keretek közt fognak részt venni munkahelyen kívül a mindennapi életben. E döntést az teszi még fontosabbá, hogy a szóban forgó önfeloszlató alapszervezeti gyűlésen részt vett a rádió párttikára is, aki - most már múlt időben - tagja volt a Politikai Adások Főszerkesztősége alapszervezetének. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|