 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Középszintű háromoldalú tárgyalások (2. rész)
|
Ezek után kezdődött meg az első napirendi pont, az alkotmány
módosításával kapcsolatos, még függőben lévő kérdések megtárgyalása.
Bejelentették, hogy a szakértői bizottságokban sikerült konszenzusra
jutni a képviselői összeférhetetlenség eseteinek kérdéseiben.
Mindhárom fél elfogadhatónak tartja az Ellenzéki Kerekasztal azon
javaslatát, miszerint nem lehetnek képviselők bírók, ügyészek,
alkotmánybírók, a fegyveres erők tagjai, valamint az államigazgatás
bizonyos területein dolgozók.
A köztársasági elnöki intézmény bevezetésével kapcsolatban az
előző ülésen előterjesztett EKA-javaslatról Pozsgay Imre fejtette ki
az MSZMP véleményét. Az államminiszter közölte: az MSZMP
tárgyalóküldöttsége elfogadja az indítvány azon részét, miszerint a
köztársasági elnöki jogkört az 1946-os első törvény szerint kell
szabályozni, kiegészítve az EKA-javaslatban szereplő jogkör bővítési
indítványokkal. Ugyanakkor az MSZMP álláspontja szerint az államfőt
nem a Parlamentnek, hanem a népnek kell megválasztania közvetlen
népszavazással, méghozzá az országgyűlési választások előtt. A téma
megvitatását a felek visszautalták a szakértői bizottságokhoz.
Nem született döntés a címer ügyében sem; az MSZMP indítványa
szerint a módosított alkotmány utaljon arra, hogy a címerre
vonatkozó rendelkezéseket alkotmányerejű törvény rögzíti.
Több mint egyórás vita után megállapodás született abban a
sokáig patthelyzetet okozó kérdésben, hogy szerepeljen-e az
alkotmányban a szocializmus szó. Az MSZMP és az Ellenzéki
Kerekasztal többszöri szövegfinomítással végül is kompromisszumra
jutott, amelyet a harmadik oldal is elfogadott. Nevezetesen, a felek
megállapodtak abban, hogy az alkotmány elé ne illesszenek
preambulumot, az alkotmány szövegében azonban szerepeljen a
következő meghatározás: ,,A Magyar Köztársaság független,
demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a
demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek.,,
Egyelőre nincs megállapodás a fegyveres erők tagjai
párttagságának kérdésében; e téma megvitatását a felek a
párttörvénnyel kapcsolatos kérdéseknél tartják indokoltnak.
Ugyancsak vita folyik arról, hogy az alkotmányban deklarálják-e a
köztulajdon primátusát a többi tulajdonnal szemben. Ezt sem az
MSZMP, sem az Ellenzéki Kerekasztal nem tartja szükségesnek, a
harmadik oldal viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a köztulajdon
kitüntetett szerepét deklarálják. Egyébként ebben a kérdésben - mint
kiderült - a harmadik oldal résztvevői nem képviselnek egységes
álláspontot. Az általuk súlyosnak minősített belső vitára hivatkozva
kérték a téma megvitatásának elnapolását, amihez a másik két fél
hozzájárult. (folyt.köv.)
1989. szeptember 4., hétfő 20:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|