|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula Kelet-Berlinben
|
München, 1989. augusztus 31. (SZER, Magyar híradó) - Horn Gyula külügyminiszter délelőtt 11 órakor Kelet-Berlinbe repült. Másfél órát tárgyalt ottani kollégájával, Oscar Fischerrel. A tárgyalásokól és azok eredményéről nem beszélt. Azt persze nem nehéz kitalálni, hogy miről volt szó. A Magyarországon keresztül Nyugat-Németországba menekülni szándékozó NDK-állampolgárok ügye hetek óta világpolitika. Hányan vannak? Nem tudni. Van, aki 15 ezerről beszél, de voltak már forgalomban 350 ezerig menő számok is. A jogi tényállás az, hogy a budapesti NSZK követség adna nyugatnémet útlevelet a menekülni kívánóknak, de a magyar hatóságok ezt - a beutazási pecsét hiányában - nem ismerhetik el kiutazási dokumentumként. Egy másik lehetőség ma merült fel, amikor bejelentették, hogy Ausztria ideiglenesen felfüggeszti az NDK útlevéllel érkezők átutazó vízumkényszerét. Itt megint csak az a gond, hogy a magyar-keletnémet egyezmény szerint egyik ország sem engedheti ki a másik állampolgárát olyan országba, ahová nincs vízuma. Formai megoldás csak a keletnémet hozzájárulással érhető el. Hogy ezt sikerült-e ma megkapnia Horn Gyulának, nem tudjuk. Érdeklődésünkre a Külügyminisztérium sajtóoosztályán megértést kértek, hogy ebben a kényes helyzetben nem tudnak semmit mondani. Nos, ez valóban olyan eset, amikor a makacs újságírónak is meg kell értenie, hogy megértést kell tanúsítania. Ezt tesszük, ami azonban nem jelenti, hogy Gadó Györgynek nincs mondanivalója az ügyről: (folyt.)
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|