 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Áremelés, vagy ... 2.
|
Óhatatlanul rontanák a minőséget, zsugorítanák a választékot.
Hasonlóképp járnának el a szolgáltatók - miért ne követelhetné
költségei megtérítését a kormánytól a Patyolat is? - és gyorsan
eljuthatnánk oda, az érdekelt vállalatokhoz, a kényelmes
igazgatókhoz, a központilag diktált árakhoz, bérekhez, gazdálkodási
feltételekhez, a központi utasításos vezetéshez szükséges hatalmas,
a gazdaság szereplőit ellenőrző apparátusokhoz, a nagyhatalmú
kiskirályokhoz, és az általános hiányhoz.
alc. A piacot nem lehet semmibe venni
Túl messzire szaladt a következtetés? Aligha. Egyetlen lényeges
visszalépés a piaci áraktól, a piaci viszonyoktól megállíthatatlan
folyamatot indítana el. Elegendő egyetlen régi féket - mondjuk a
húskészítmények százainak hatósági árát - visszaállítani, és a régi
reflexek, mechanizmusok, intézmények tömege lépne nyomban működésbe.
De akkor ki vagy mi védi meg a dolgozók millióit a gátlástalan
áremeléstől? Egy rendőri módszerekkel dolgozó árhatóságnál sokkal
eredményesebben védheti meg a gazdaság szereplőinek olyan kölcsönös
függése, amit összességében piacnak nevezünk. Mert a vállalatok is
függnek ám a lakosság millióitól
Ha az állampolgárok milliói nem
képesek megfizetni a vállalatok által szabadon alakított árakat,
akkor nyomban kiderül, hogy nem is olyan szabadak azok az árak.
Akkor, ha a vállalatok el akarják adni termékeiket, kénytelenek
alacsonyabb árakkal beérni, s ahhoz költségeiket innovációval,
ésszerűbb gazdálkodással, jobb szervezéssel lejjebb szorítani.
Amennyiben ezt nem teszik, lehúzhatják a redőnyt, és kenyér nélkül
maradnak munkások és igazgatók egyaránt.
Meglehet, sovány vígasz ez annak, aki már ma arra kényszerül,
hogy a megszokott húsz helyett tizenöt deka disznósajtot vigyen
haza. Mai érdeke valóban azt diktálná, hogy ne emeljék a disznósajt,
se semmilyen más termék árát. Ám azt is tudja, ha nem túl fiatal,
akkor meg is tapasztalta, hogy ez legkevésbé adminisztratív
beavatkozással, kormányzati utasítással érhető el. És ha olykor
vágyakozva tekint a bécsi vagy a frankfurti kirakatokra, akkor azzal
is tisztában van, hogy az ott látható árakat sem a hatóság diktálta;
hogy az ott látható gazdagságot sem egy központi utasításokra
hagyatkozó gazdaság teremtette meg. (folyt.)
1989. augusztus 31., csütörtök 13:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|