|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP munkahelyi léte
|
------------------------ München, 1989. augusztus 30. (SZER, Magyar híradó) - A hétfői egyeztető tárgyaláson elhangzott bejelentés a munkahelyi pártszervezetekről, szemmel láthatóan nagy vihart kavart. Vegyük sorra az eseményeket, mi történt: A hétfőn délután 5-től este 10-ig tartó háromoldalú egyeztető tárgyaláson, amikor szóba került a pártok munkahelyi tevékenységének kérdése, az MSZMP rövid tanácskozási szünetet kért. Ezután Pozsgay Imre bejelentette: az MSZMP elfogadja az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldal javaslatát, hogy pártszervezetek nem működhetnek a munkahelyeken. A munkahelyi pártszervezetek fokozatos megszüntetéséhez konkrét javaslatok is elhangzottak, eszerint a bíróságokon a párttörvény életbe lépésének napján, az államigazgatási helyeken idén év végéig, egyéb munkahelyeken jövő év június 30-ikáig, a fegyveres testületeknek pedig jövő év december 31-ikéig szüntetnék be az MSZMP szervezetek működését. Ez volt tehát hétfő este. Kedden, azaz tegnap délután a budapesti pártbizottság küldöttklubjában Nyers Rezső közölte: Pozsgay Imrének csak arra volt felhatalmazása, hogy a bíróságok, ügyészségek és közhatalmi szervezetek esetében fogadja el a másik két oldal javaslatát, valamint arra, hogy a fegyveres testületek esetében is lehetségesnek tartsa, de nem egy közeli időpontra a pártszervezetek kivonulását. Viszont az üzemi-munkahelyi pártszervezetek ügyében az MSZMP álláspontja az, hogy a pártszervezetek ne épüljenek be a vállalati struktúrába, de nem az, hogy vonuljanak ki a vállalatoktól. Ebben a kérdésben tehát Pozsgay Imrének nem volt felhatalmazása azt az álláspontot képviselni a politikai egyeztető tárgyalásokon, amelyet képviselt. Ehhez Nyers Rezső azt is hozzátette: nem fogja ajánlani a Központi Bizottságnak, hogy az MSZMP vonuljon ki a munkahelyekről. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZMP munkahelyi léte - 1. folyt.
|
Ezek után következett Pozsgay Imre MTI-nek adott nyilatkozata, amely szerint mégsem állapodtak meg az egyezető tárgyalásokon a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről, hanem olyan megállapodási terv született, amely nem zárná ki, hogy üzemen kívül működhessenek az üzemi pártszervezetek. És megerősítette, hogy a tárgyalásokon az MSZMP-küldöttség álláspontja az: a munkahelyi pártszervezetek ne épüljenek be a vállalati struktúrába és munkaidőben párttevékenységet ne folytathassanak. Ennyit a tényekről. Arról pedig, hogy akkor viszont mi értelme van, hogy ott legyenek, hogyha úgysem szólhatnak bele a vállalat dolgaiba, továbbá arról, hogy ilyen, naponta változó álláspontok esetén hogyan lehet egyáltalán tárgyalásokat folytatni, Hamburger Mihályt hallják: - Én csak ülök és csodálkozom. Tegnap még kérdéseket fogalmaztam meg egy kompromisszumos javaslattal kapcsolatban, ma pedig arról értesülök, hogy ez a javaslat nem létezik, hogy az MSZMP tárgyalóküldöttségét vezető Pozsgay Imrének nem volt felhatalmazása kompromisszumos javaslat megtételére. Arról is értesülök, hogy Pozsgay Imre nemcsak a teljesen népszerűtlen, konzervatívnak jellemzett Grósz Károllyal került ismét ellentétbe, hanem reform- és elv-társa Nyers Rezső sem értett vele egyet a munkahelyi pártszervezetek lépcsőzetes felszámolásában. De mivel ért egyet maga Pozsgay, aki sort kerített egy újabb kompromisszumos javaslat megtételére? Nem írígylem azokat, akik egy olyan párt vezetőiként tevékenykednek, mint az MSZMP. Múltbeli tevékenysége után nem tűnik túlságosan bölcs dolognak az MSZMP által kialakított tárgyalási stratégia. Az MSZMP iránti - amúgy is megcsappant - bizalmat az ilyen típusú tárgyalási mód feltehetően nem fogja erősíteni sem a társadalom, sem a tárgyalópartnerek szemében. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZMP munkahelyi léte - 2. folyt.
|
Ennek előrebocsátása után érdemes mégis egy pillantást vetni az újabb kompromisszumos javaslatra -, hátha még holnap is érvényben lesz. Ez két részből áll. Az egyik: az MSZMP nem mond le a munkahelyi pártszervezetekről, de a méltányosságot figyelembe véve a többi pártnak is lesz lehetősége arra, hogy munkahelyi szervezeteket hozzon létre. Igaz: a többi párt nem ezt kérte, hanem azt, hogy az MSZMP-nek se legyenek munkahelyi szervezetei. Miután a többi pártok nem kívánnak munkahelyi szervezeteket létrehozni, így a kompromisszumnak ez a része csak az "eszi, nem eszi - nem kap mást" mondással jellemezhető. De van a kompromisszumos javaslatnak egy másik része is: eszerint az MSZMP szervezetei a munkahelyeken lesznek továbbra is, de nem tagolódhatnak be a munkahelyi szerkezetbe és tevékenységüket csak munkaidő után folytathatják. Vajon mit is takar ez a javaslat? Mi lesz majd ezeknek a pártszervezeteknek a tevékenységi köre, milyen kérdésekkel fognak taggyűléseiken foglalkozni? Netán az országos politika kérdéseivel? Vagy a területek, a megyék, járások és területek problémáival? Ez esetben viszont mi az értelme annak, hogy az MSZMP ragaszkodik az üzemi szervezetek létéhez? Ezek a kérdések éppúgy megvitathatók az üzemben, mint a kerület más helyiségében. De tegyük fel, hogy az üzemi pártszervezetek olyan kérdéseket fognak megvitatni, amelyek összekötik őket - azaz a munkahelyi problémákat. Ebben az esetben újabb probléma adódik: hogyan lehet biztosítani azt, hogy a munkahelyi kérdéseknek a megvitatása ne legyen egyúttal beleszólás is a vállalat ügyeibe. Ez esetben ugyanis a munakhelyi pártszervezet már betagolódik a munkahelyi szerkezetbe. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
|
|
- Az MSZMP munkahelyi léte - 3. folyt.
|
Ha viszont a megvitatás nem jelent egyúttal beleszólást is, akkor miért érdekeltek az MSZMP tagjai abban, hogy a munkahelyen szervezkedjenek, hogy teljesen feleslegesen beszélgessenek olyan kérdésekről, amelyekbe amúgy sincs beleszólásuk. De hagyom a további kérdéseket, abban a reményben, hogy holnap már nem nekem kell törnöm a fejem egy mégújabb kompromisszumos javaslat buktatóin - és ezzel a kerekasztal résztvevői is elmondhatják véleményüket egy valamennyire mégis komolyan vett javaslatról. +++
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|