|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (1. rész)
|
1989. augusztus 18., péntek - A nyilvánosság és a háromoldalú tárgyalások menetével kapcsolatos kérdések voltak a főbb témák az Ellenzéki Kerekasztal pénteki sajtótájékoztatóján a Budai Vigadóban.
Szabad György elöljáróban kifejtette: az Ellenzéki Kerekasztalnak határozott szándéka, hogy rendszeressé tett sajtóértekezleteken és más formában is gondoskodjék a háromoldalú tárgyalások menetéről szóló tájékoztatásról. Hozzátette: mindezt a másik két fél közreműködésével és a rendelkezésre álló lehetőségektől függően tudják realizálni. Elmondta, hogy a háromoldalú tárgyalássorozat a nyilvánosság problémáját három fázisban érinti. Mindenekelőtt a folyó tárgyalások nyilvánosságának kérdése merül fel, ám ugyanilyen fontos kérdés a választásokat megelőző tájékoztatás során az esélyegyenlőség megteremtése is. Elodázhatatlan feladat annak előkészítése is, hogy a nyilvánosság a demokratizálódó Magyarország egész intézményrendszerében elnyerje a képviseleti demokráciákban ismeretes mértékét és biztosítékait. Végül utalt arra, hogy az Ellenzéki Kerekasztal további erőfeszítéseket tesz a háromoldalú tárgyalások nyitottságának általánosabbá tételére. Sólyom László a nyilvánosságról folyó tárgyalásokon képviselt EKA-elképzeléseket ismertetve elmondta: az Ellenzéki Kerekasztal három témakört kívánna megvitatni. Az egyik a nyilvánosság egészét átfogó törvénycsomag megtárgyalása. Ez egy új sajtótörvényből, az adatvédelemre és az információszabadságra vonatkozó törvényegyüttesből, valamint az ide tartozó postai (például frekvenciaelosztás) szabályozásokból állna. A másik csomag a politikai nyilvánosság pártatlanságát szabályozná a választásokig terjedő időszakban. Ezzel kapcsolatban az EKA álláspontja szerint létre kell hozni egy olyan pártatlan ellenőrző bizottságot, amely a nemzeti tájékoztatási intézmények (Magyar Televízió, Magyar Rádió, MTI) részrehajlás mentességét felügyelné. Harmadrészt egyéb napi problémákat szerettek volna napirendre tűzni. Ezek közé tartozott volna például a korábban üldözött sajtótermékek rehabilitációja. Az EKA szerette volna elérni, hogy a Belügyminisztérium hozza nyilvánosságra: az utóbbi évek során milyen sajtótermékeket koboztak el és szerkesztőik, szerzőik közül kik ellen indítottak eljárást. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (2. rész)
|
Az Ellenzéki Kerekasztal szükségesnek tartja, hogy a háromoldalú tárgyalásokon tekintsék át a nyilvánosság általános helyzetét, a nyomdaügyet és az MSZMP sajtómonopólima korlátozásának lehetőségeit, különös tekintettel a megyei lapokra - mondta Sólyom László. Végezetül sajnálattal állapította meg: jóllehet a nyilvánossággal foglalkozó I/5-ös albizottság már augusztus elején konszenzusra jutott abban, hogy a háromoldalú tárgyalásokról rendszeres tévéműsort kellene adni, ez az ügy elvileg megakadt, s nem jutott a középszintnél tovább. Haraszti Miklós emlékeztetett arra, hogy a háromoldalú tárgyalások fő célja a szabad választások feltételeinek megteremtése. Ennek fontosságára utalva úgy ítélte meg, hogy a megbeszéléseket övező nyilvánosság nem elégséges. Az I/5-ös albizottság munkájáról szólva úgy vélekedett, hogy egyelőre kevés a kézzelfogható eredmény. Példaként említette: az MSZMP a kezében lévő megyei lapok tekintetében mereven ellenáll, e lapok helyzetét vagyoni kérdésnek tekinti. Sikerként könyvelte viszont el, hogy konszenzus született az ombudsman (állampolgári jogok szóvivője) intézményének felállításáról. Ez jelen esetben olyan intézmény lenne, amely a pártatlan tájékoztatáshoz való állampolgári jogot felügyelné. Az ideiglenesen Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága nevet viselő intézmény feladata az lenne, hogy a választási kampány kezdetéig a nem objektív tájékoztatással kapcsolatos panaszokat kivizsgálja. A bizottságnak, amely az elképzelések szerint 3-5, pártokon kívüli, a három oldal által elfogadott szakemberből állna, joga volna a nemzeti tájékoztatási intézményeken keresztül nyilvánosságra hozni a konkrét ügyekre vonatkozó állásfoglalását. Haraszti Miklós az EKA nevében kérte, hogy a közvélemény tegyen javaslatokat a bizottságba alkalmas személyekre. Torgyán József arról beszélt, hogy az országgyűlési képviselők választásával foglalkozó albizottságban a tárgyalások során hangsúlyosan vetődött fel az országos hírközlő szervek felhasználása a választási kampány során. Egyebek közt kevesellte azt az adásidőt, amely az MSZMP elképzelése szerint a választásokon induló pártok és egyéni jelöltek számára a kampány idején rendelkezésre állna. Ez a műsoridő ugyanis egy napra lebontva hat perc lenne. Az EKA fontosnak tartja, hogy a kampány idején szabadon lehessen élni a fizetett hirdetések eszközével. Ezzel szemben az MSZMP és a harmadik oldal álláspontja: számukra elképzelhetetlen, hogy egy párt egy másik párt vagy szervezet lapjaiban tegyen közzé fizetett választási hirdetést. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (3. rész)
|
Arra a kérdésre, hogy ha a háromoldalú megbeszéléseken nem sikerül megegyezni a tárgyalások nyilvánosságáról, mit tesz az Ellenzéki Kerekasztal, az EKA képviselői leszögezték: emiatt nem fogják megszakítani a tárgyalásokat. Ugyanakkor bíznak abban, hogy a megbeszélésekről tájékoztatást adó tévéműsor végül is létrejön, és elkezdődik majd a képernyőn a pártok bemutatása is. Ugyanígy remélik, hogy mihamarabb fel lehet állítani a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságát is, amely a három oldal konszenzusának tekintélyével felruházva végezheti feladatát. Ezt követően bejelentették, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt ismét bekapcsolódik az EKA munkájába, mert megoldódott az a probléma, amely a szociáldemokraták részvételével ideiglenes felfüggesztését okozta. Antall József a háromoldalú tárgyalások menetéről szóló tájékoztatójában leszögezte: a megbeszélések a jövő héten olyan szakaszba érkeznek, amely azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a középszintű tárgyalásokon sikerül előrelépni. Ugyanakkor utalt arra, hogy olyan sarkalatos kérdésekben kell megegyezésre jutni, amelyek horderejüknél fogva egyik fél számára sem teszik könnyűvé a tárgyalásokat. Éppen ezért senki sem csodálkozhat azon, hogy a demokratikus átalakulás körülményei között a rendkívül fajsúlyos kérdésekben (például választói jog, köztársasági elnöki intézmény, a pártok kivonulása a munkahelyekről, a hadsereg depolitizálása) nézetkülönbségek, illetőleg ellentmondások merülnek fel nemcsak a három oldal között, hanem az EKA-n belül is. Szólt arról, hogy a köztársasági elnöki intézmény kérdése az elmúlt hetekben nagy hangsúlyt kapott. Az ezzel összefüggésben a napokban elhangzott megnyilatkozásokkal kapcsolatban leszögezte: pressziónak az Ellenzéki Kerekasztal nem engedhet. Antall József rámutatott: Kilényi Géza megnyilatkozása, amelyet mint igazságügyminiszter-helyettes és az MSZMP tárgyalódelegációjának tagja tett, rendkívül szerencsétlen volt. Annál is inkább, mert Kilényi Géza a háromoldalú tárgyalások keretében felállított jószolgálati bizottságnak is tagja. Éppen ezért nyilatkozatát az EKA visszautasította. Ugyanakkor a kormány csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott nyilatkozatot az Ellenzéki Kerekasztal úgy értelmezi, hogy a kormány lényegében korrigálta Kilényi Géza kijelentését, és Pozsgay Imre megnyilatkozásához hasonlóan a kormány álláspontja is elhatárolódást jelent tőle. Hasonlóképpen mértéktartást tükröz a Demisz bejelentése, miszerint az aláírásgyűjtést folytatja, de az aláírásokat nem kívánja idő előtt felhasználni. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (4. rész)
|
Antall József hozzáfűzte: mind a kormány, mind a Demisz megnyilatkozása azt mutatja, hogy ebben a kérdésben az EKA - amikor visszautasította a presszionáló kísérletet - helyes álláspontot foglalt el, és a másik oldal levonta ennek konzekvenciáit. (MTI)
1989. augusztus 18., péntek 18:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|