 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
A Szent Jobb kultusza
|
1989. augusztus 16., szerda - Az idei Szent István ünnepen ismét körmenetre indul a Szent Jobb, a budapesti Bazilikában őrzött nemzeti ereklye. A hagyományok szerint a Szent Jobb az első magyar király mumifikált kézfeje.
Mint ismeretes, a bebalzsamozott testrészt I. István szentté
avatásakor, 1O83-ban emelték ki a székesfehévári sírból. Őrzésére
alapították meg a Benedek-rendi apátságot. A török uralom alatt
azonban keresztény kereskedők közreműködésével Raguzába került; az
ottani dominikánus kolostorban helyezték el, s több mint kétszáz
esztendőn át őrizték ott nagy titokban.
A Szent Jobb Mária Terézia közbenjárására került vissza
Magyarországra: a királynő 1771-ben Schönbrunnba, majd Budára, a
Zsigmond kápolnába szállíttatta. Ezt követően, a kiegyezéstől a
második világháború végéig minden év augusztus 2O-án körmenet indult
a Várban az ereklyével. Szent István napját nemzeti ünnepként
tartották számon, s munkaszünettel, zászlódísszel, ünnepi misével,
körmenettel emlékeztek az első magyar királyra.
A nyilasok a kézfejet a magyar koronázási jelvényekkel együtt
Németországba hurcolták. Innen került az Egyesült Államokba,
amelynek kormánya Mindszenty bíboros kérésére 1945. augusztus 2O-án
juttatta vissza.
A Szent Jobb a felszabadulás utáni években is elindult
körmenetére, 1949-től azonban zárt tabernákulumban őrizték, s
évenként augusztus 2O-án a Bazilika szentélyében róhatták le előtte
kegyeletüket a látogatók. Nyilvános tiszteletét Lékai László bíboros
elevenítette fel: a pecsétekkel lezárt üveghenger ereklyetartóban
elhelyezett kézfejereklye az utóbbi évtizedekben a Szent István
Bazilika kápolnájában rendszeresen megtekinthető. (MTI)
1989. augusztus 15., kedd 21:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|