|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Példaértékűek-e a zalai események?
|
München, 1989. augusztus 14. (SZER, Világhíradó) - Az utóbbi egy év politikai krónikájához nemcsak a megannyi párt és mozgalom jelentkezése tartozik, hanem az MSZMP frakciókra bomlása is. - Ezzel foglalkozik Kármentő Imre budapestről. Felolvassuk kommentárját: - A Zala megyében kialakult helyzetet az MSZMP nem tekinti a jövő kívánatos szervezeti konstrukciójának - mondotta Nyers Rezső Győrött, még augusztus 1-ején. Ezzel szemben Pozsgay Imre alig egy héttel később Szombathelyen úgy nyilatkozott, hogy a Zala megyei pártértekezleten történtek példaértékűek. A Tér-Kép című, független nyugat-magyarországi hetilap legutóbbi, augusztus 10-iki száma terjedelmes cikket közöl a július végén lezajlott Zala megyei pártértekezletről. A cikk így kezdődik: "A Zala megyei pártértekezlettől az egész ország percek alatt lázba jött. Mi ez? Valóra válnak a legszebb álmok, vagy eszerűen csak szétverik az MSZMP-t?" Nem túlzás ez az értékelés? Mire véljük azt, hogy egyazon fejleményről merőben ellentétesen vélekedik a kommunista párt reformszárnyának két vezéralakja? Egyáltalán miért kell oly fontosnak tartanunk egy lejáratott és bomló félben lévő párt tanácskozását? Mi közünk hozzá? Nos, Zalában az történt, hogy a közel félszáz főnyi megyei pártapparátust öt főre apasztották, és a pártmunkát társadalmi alapokra helyezték át. A pártbizottság helyébe választmány lépett, a megyei első titkár helyébe társadalmi munkában dolgozó elnök. (folyt.)
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Példaértékű események? - 1. folyt.
|
A vezetőség határozata ezentúl nem kötelezi a helyi szervezeteket, és a párt egész megyei hálózata inkább valamiféle polgári egyesülethez válik hasonlóvá, semmint az erő és akarat egységének régi bolsevik jellegű pártjává. Mindezt a változást pedig nem puccs eredményezte, hanem politikai küzdelem, amelyben a megyei reformkörök által kidolgozott javaslat győzött. Igaz, a megyéhez tartozó városok pártértekezletein nem ezt a szervezeti felépítést támogatták, de a megyei döntés mégis megbont egy sok évtized alatt kiépült struktúrát. Épp emiatt azonban még komoly konkfliktusok várhatók, annál is inkább, minthogy a megyei értekezlet határozatai nem maradtak csak papíron. Azóta megindult az apparátus átépítése, volt munkatársainak nyugdíjazásával vagy áthelyezésével. Ha az októberi pártkongresszusig a zalaiak bebizonyítják, hogy az új felépítés hatékonyabb, és ha a hátralévő másfél hónapban példájukat más megyékben is követik, akkor országos arányú földcsuszamlás is bekövetkezhet a kommunista pártapparátus középső szintjein. Az pedig megingathatja, vagy éppen össze is döntheti a pártközpont eddigi szervezetét, és jócskán megritkíthatja személyi állományát. A fejlemények legérdekesebb mozzanatát két pontban lehet összefoglalni: 1.) Miközben országos szinten még kivívatlan a frakcióalkotás joga, addig Zalában már minden pártfegyelemnek búcsút intenek. 2.) Eltűnik a hivatásos minipolitikusok sokasága, miközben más pártok az ellenzékben éppe azzal a gonddal küzdenek, hogy honnan teremthetnek elő legalább néhány hivatásos politikust. Nem vagyok biztos abban, hogy a zalai példa a maga szélsőséges megoldásait megtartva diadalmaskodik, de azt nem kétlem, hogy az MSZMP, illetve a helyében kiformálódó szocialista párt csak ehhez hasonló, mélyreható átalakulás árán válhat a szó polgári és nem totalitárius értelmében párttá. +++
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|