|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: magyarországi fáradozások az NDK-menedékkérők ügyében (2. rész)
|
A Deutschlandfunk pénteki jelentésében megjegyezte, hogy az NDK hírközlése nem tért ki az első határátlépési kísérletnél tanusítandó humanitárius magyar magatartásra, és csak az intelmeket ismertette. Pénteki nyilatkozatában mind Wolfgang Mischnick, a Szabaddemokrata Párt (FDP) parlamenti csoportjának elnöke, mind pedig a szociáldemokrata (SPD) dr. Jürgen Schmude képviselő, a németországi evangélikus egyház elöljárója mértéktartásra és józanságra intette a nyugatnémet közvéleményt és a sajtót az NDK-menekültek problémájának kezelésében. Egyidejűleg mindketten azt ajánlották az NDK vezetésének, hogy merítsen bátorságot valódi belső reformok végrehajtásához, s ne térjen ki a különböző társadalmi rétegek képviselőivel való párbeszéd elől. Mischnick megállapította: az NDK-ból való tömeges menekülés nem oldja meg a problémákat, amelyekre magában az NDK-ban kell megoldást találni. Ezért példaként figyelmébe ajánlotta Berlinnek a Szovjetunió, Magyarország és Lengyelország reformtörekvéseit. A Süddeutsche Zeitung című tekintélyes müncheni napilap pénteki számának belgrádi tudósításában azt ajánlotta Magyarországnak, hogy a menekültek ügyében kövesse Jugoszlávia gyakorlatát. Jugoszlávia ugyanis, amely már 1960-ban csatlakozott az ENSZ menekültügyi megállapodásához, a gyakorlatban a belgrádi ENSZ-menekültbiztosra ruházta át azt a jogát hogy a megállapodás keretében döntsön a politikai menekültek státusának elismeréséről. Ezeket a döntéseket a belgrádi belügyminisztérium fenntartás nélkül elismeri - emlékeztet a lap.+++
1989. augusztus 11., péntek 14:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|