|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- Menekültek Magyarországon - 1. folyt.
|
A Süddeutsche Zeitung Magyarország dilemmájával foglalkozik, hogy hogyan is lehetne megoldani a keletnémet menekülési hullámból eredő problémákat. A lap utal arra, hogy a magyarok csatlakoztak az ENSZ menekültügyi konvenciójához, ugyanakkor még nem hoztak nyilvánosságra végrehajtási törvényeket a menedékjog elismerésével kapcsolatban. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága előreláthatólag ősszel nyitja majd meg budapesti irodáját. E bevezető szavak után a következőket írja a Süddeutsche Zeitung: - Ebben a helyzetben teljesen váratlanul érte Budapestet az NDK-polgárok hirtelen rohama, akik Magyarországon keresztül a Szövetségi Köztársaságba próbálnak menekülni, és ez a kormányt konfliktushelyzetbe hozta. Az eddigiekhez hasonlóan visszatoloncolhatja-e az NDK-ból érkező menekülteket - tekintettel az NDK-ra, és a Budapest, illetve a Kelet-Berlin között megkötött hatályos szerződésekre? Vagy pedig a menekültügyi konvenció szellemében és tartalmának értelmében politikai menedéket kell adnia a keletnémet menekülteknek és a Szövetségi Köztársaságba való továbbutazás lehetőségét biztosítania? A lap beszámol arról, hogy eddig a magyarok formalista módon jártak el az NDK-ból érkező menekültekkel. Budapest ugyanis azt az álláspontot képviseli, hogy az NDK-polgárok nem tekinthetők üldözötteknek az ENSZ menekültügyi konvenciója szellemében, és különben is ezek a személyek tovább akarnak utazni -, tehát a magyarok nem tekinthetők illetékeseknek ezen polgárok ügyeinek intézésére. A Süddeutsche Zeitung kihangsúlyozza, hogy időközben Magyarországon fontolóra veszik a jugoszláv modellt, amely talán megfelelő megoldás lenne a keletnémet menekültek problémájának megoldására. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|