 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - második nap (15. rész)
|
A személyi jövedelemadón belüli kedvezmények, mentességek,
preferenciák ma széles körűek, s a lakossági jövedelmek több mint
kétharmadát mentesítik az adó alól. Ez az oka annak, hogy a maradék
egyharmadra jutó átlagos adóteher több mint 32 százalékos, magas a
progresszió és magasak az adókulcsok. A mentességek, kedvezmények
ügye az egyik legkényesebb területe az adórendszernek. Általában
elvi egyetértés van a szándékkal, hogy csökkentsük a preferenciákat,
valamint a progressziót és az adó mértékét. A konfliktus akkor
keletkezik, amikor az első konkrét, már-már vívmányként kezelt
kedvezmény szűkítése vagy megszüntetése napirendre kerül. Már most
tömegével kapom a leveleket, amelyek tiltakoznak egy-egy konkrét
terület kedvezményeinek tervezett szűkítése ellen, de ugyanez
tapasztalható a különböző érdekképviseleti szervek, szakmai
érdekcsoportok és lobbik részéről is. E téma kapcsán három elemről
kell említést tennem. Az egyik az adómentes jövedelemhatár kérdése.
Ez ma 55.000 forint, az alkalmazottaknál 12.000 forinttal
kiegészítve. Ez az adómentesség a jövedelem nagyságától függetlenül
mindenkire vonatkozik, így 4 millió 800 ezer ember veheti igénybe.
Ez az egyetlen tétel több mint 320 milliárdnyi jövedelmet von ki az
adóztatás alól. A problémát nem az okozza, hogy az alacsony
jövedelmű honfitársainknak nem kell adót fizetni, ez rendjén van. A
gond az, hogy minél nagyobb valakinek a jövedelme, ezzel a
mentességgel annál nagyobb kedvezményt élvez. Ezért több oldalról,
így a Parlament reform bizottságában is felmerült, hogy az adómentes
jövedelem csak az alacsony jövedelműek preferenciája legyen. Ennek
technikai megoldása nem lehetetlen, de meglehetősen bonyolult,
adminisztráció-igényes. Lényegében egy degresszív adóvisszatérítést
feltételez bizonyos jövedelemhatárig, amin túl már megszűnik az
adómentesség. Felmerült az adómentes jövedelemsáv teljes
megszüntetése is, ez azonban egy újabb bérbruttósítással járna
együtt, nem beszélve a növekvő adminisztráciáról. Végül az is szóba
került, hogy maradjon a jelenlegi jövedelemmentes küszöb, hiszen az
infláció fokozatosan ugyis elértékteleníti ezt a preferenciát. Ez is
valós érvelés, egyetlen hibája, hogy ebben az esetben nincs mód az
adómértékek jelentős és rövid távú csökkentésére.
A második téma az úgynevezett költségátalányok elszámolása a
személyi jövedelemadón belül, amely elsősorban a különböző szellemi
és művészi tevékenységet folytatók számára lehetséges. Ez a
költségátalány, amely az összjövedelem 65-től 40 százalékig terjed -
valójában független a ténylegesen felmerülő költségektől.
(folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 13:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|