 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - második nap (8. rész)
|
Így a százszázalékos termelői árindex többletjövedelmekhez juttatta
az alapanyagtermelőket és az energiatermelők egy részét. Az is
tagadhatatlan, hogy a fogyasztói ártámogataás leépítése és az
általános forgalmi adó egyidejű bevezetése néhány területen durva
áremelkedést okozott. Ilyenek voltak a gyermek- és csecsemőruházati
cikkek árai. Mindent összevetve, a jövedelemcentralizáció változását
és az árnövelő hatásokat is figyelembevéve, azt kell megállapítani,
hogy az adóreform első esztendejének haszonélvezői a vállalatok és
szövetkezetek, terheinek viselői pedig a lakosság és a költségvetés
voltak.
Ám az adóreform hatásain túl, ez a megállapítás 1988-as
gazdaságpolitikánk egyik sarkalatos elemének kritikája is.
Nevezetesen, a lakosság fogyasztásának csökkentése, terheinek
növelése nagyobb mértékű volt annál, mint amennyi előnyt a
vállalkozási szféra terheinek csökkentése, nettó jövedelmeinek
növekedése a gazdaság számára hozott. Ez a jövőre nézve is tanulság
mindannyiunk számára. Rengeteg szó esett az adóreform, mindenekelőtt
a személyi jövedelemadó teljesítményeket fékező hatásáról.
Tagadhatatlan, hogy a rendkívül széles körű mentességek és
kedvezmények miatt erőteljes progresszió és magas marginális
adókulcsok érvényesültek a személyi jövedelamadóban, ami a 88-as
központi bértömeg szabályozással együtt erőteljesen fékezte a
teljesítmény növeléshez nélkülözhetetlen anyagi érdekeltséget. Ez
elsősorban a több jövedelemforrással és magasabb jövedelemmel
rendelkező honfitársainknál volt taasztalható. A 89-es esztendőben
már megszünt a durva ellentmondás, a kötött bérgazdálkodás és a
progresszív jövedelemadó között, valamelyest csökkentettük az
adókulcsokat és az adóprogressziót is. Nem lehet kétséges, hogy a
továbbfejlesztés kulcsa a teljes körű bérliberalizálás, valamint a
kedvezmények és mentességek szűkítésével együtt az adóprogaresszió,
az adósávok és az adókulcsok további csökkentése. S bár
tagadhatatlan a teljesítményt fékező hatás, azért itt is sok tévhit
uralkodik a társadalomban. Mindössze két jelenségre térnék ki. Az
egyik: minden ellenkező állítás dacára, s adóreform hatásai mellett,
tavaly sem csökkent, hanem 4-8 százalékkal nőtt a kisiparosok és
kiskereskedők száma Magyarországon. Ez a dinamizmus, kiegészítve új
vállalkozásokkal, ebben az esztendőben tovább gyorsult. Azoknál a
vállalatoknál és szövetkezeteknél, amelyeknél nemcsak a mechanikus
bérbruttósítást hajtották végre, hanem megváltoztatták üzemen belüli
bérgazdálkodási rendjüket is - nagyobb bruttó bért fizetve a nagyobb
teljesítményekért - nem érvényesült az adózás teljesítményfékező
hatása. (folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 12:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|