|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (2. rész)
|
Kényes az államháztartás és az úgynevezett humán szféra kapcsolata is. E problémakörből a képviselő külön kiemelte az oktatást, és ezzel kapcsolatban elfogadhatatlannak tartotta, hogy az állam csak az alapképzésben vállalna feladatokat. E szférában sem zárható ki a vállalkozás, azonban az állam meghatározó szerepét mindenképpen fenn kell tartani. Az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a jelenléti ív szerint 292 képviselő tartózkodik az ülésteremben, s megjegyezte, hogy az előző nap még 350-en voltak. Javasolta továbbá, hogy az Országgyűlés tíz percben maximálja az egyes felszólalásokat, amit a képviselők három ellenszavazattal elfogadtak. Ezután folytatódott a napirendi pont vitája. Lásztity Radomir ---------------- (Budapest, 31. vk.), a BME tanszékvezető egyetemi tanára a kulturális szférával kapcsolatos aggodalmairól szólt. Félő - mondotta -, hogy végül is az állam kivonul a kultúrából, s ez további hanyatláshoz vezet. Szerinte az adórendszer több intézkedése is sújtja a kulturális ágazatot. Fontosnak mondta, hogy a reform segítse az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a tudomány fejlődését, mégpedig az állam szerepének mérséklődésével az újraelosztásban, illetve az önkormányzatok erősödésével. Hangoztatta, hogy az általános válság feloldásához a kulturális színvonal emelése, s az ilyen intézmények fejlődésének támogatása is szükséges. Kifejtette, hogy helytelen a reform fogalmát a restrikcióval, a pénzszűkítéssel összekötni. A döntések előtt érdemi hatásvizsgálatokat sürgetett, hiszen időben ismerni kell a döntéshozóknak, hogy mit vállalnak a termelő ágazatok és mit a lakosság. Végül annak a véleményének adott hangot, hogy a koncepciót bocsássák további társadalmi vitára. (folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 11:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|