|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- Románia nemzetközi bírálata - 2/1. folyt.
|
Ezeket a vádakat visszhangozza azóta az egész román sajtó, feltűnően részletes beszámolókban adva hírt a román dolgozók felháborodásáról, amely - úgymond - spontán munkásgyűléseken nyilvánul meg. A nyugati országokban, ahol igen nagyra értékelik a magyarországi változásokat, és egyöntetű helyesléssel fogadták 1956 budapesti átértékelését, egyre-másra jelennek meg Romániát minden eddiginél jobban elmarasztaló nyilatkozatok. Morris Abram, a párizsi emberjogi konferencián jelenlévő amerikai küldöttség vezetője tegnap szégyenletes tettnek minősítette a román műszaki zár megépítését. A brit fődelegátus, Sir Antony Williams kifejtette, a berlini falhoz hasonló határzár felállítását nemkívánatos lépésnek tekintik, és ezt a román küldöttség tudomására hozták. Mint mondta, megjegyzéseikre nem kaptak választ. Magyar részről eközben újabb kísérletet tettek a nemzeti kisebbségek jogvédelmi lehetőségeinek kibővítésére. A párizsi emberjogi konferencia tegnapi ülésén a magyar küldöttség olyan határozati javaslatot terjesztett elő, amely elfogadása esetén garantálná a kisebbségek részére anyanyelvük szabad használatát és az anyanyelven történő oktatás biztosítására, a kisebbségi kultúra ápolásának elősegítésére ösztönözné az egyes kormányokat. Nyugati diplomaták, akik már tanulmányozták a magyar javaslatokat, úgy vélik, hogy a szóban forgó kezdeményezés a bulgáriai török kisebbség jogvédelmét is szolgálhatja. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|