|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Az NDK fegyveres egységei
|
Köln, 1989. június 16. (Deutschlandfunk) - A keletnémet kommunista párt tulajdonképpen nyugodtan megünnepelhetné 1953. június 17-ikén az NDK népfelkelésének évfordulóját is. Hisz a hagyományokhoz hűen - mint ahogy Kelet-Berlin ezt mindig demonstrálja - ha a nemzeti néphadsereg, az államvédelmi szolgálat, a néprendőrség, a polgári védelem, vagy a határvédelmi csapatok megalapításának napjaira emlékszik, a holnapi napot, mint a harccsoportok napját szintén meg kellene ünnepelnie. Ugyanis a párttörténészek azt állítják, hogy csak a fegyveres munkásegységek és a harci osztagok felállítása segítségével sikerült akkoriban, 1953. június 17-ikén elűzni az állítólag Nyugatról irányított ellenforradalmi elemeket. A harccsoportok évfordulóit érthető okokból nem ünneplik meg június 17-ike időbeli közelségében. Ehelyett ötévenként - általában késő nyáron - rendezik meg a nagy felvonulásokat. A 35. évforduló alkalmából múlt év szeptemberében 10 ezer harcos menetelt el Erich Honecker NDK államfő és pártvezető előtt, a kelet-berlini Karl Marx Allen keresztül. A drezdai Schsische Zeitungnak az egyik olvasója levelet írt, amelyben megkérdezte, vajon az enyhülés időszakában nem kellene-e lemondani a fegyveres erők nagyszabású felvonulásairól, mint az most a harci csoportok jubileumán is történt. A Schsische Zeitung szerkesztőségének azonban más véleménye volt. Az újság utalt a szocializmus ellenségeire, akik a júniusi népfelkelésért voltak felelősök, és csak a védelmi és biztonsági szervek segítségével lehetett őket visszaverni. (folyt.)
1989. június 16., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az NDK fegyveres egységei - 1. folyt.
|
Az 1961. augusztus 13-iki berlini fal építésénél is megvédték ezek a harci csoportok a szocializmus vívmányait, és egyidejűleg biztosították a békét - válaszolta olvasójának a keletnémet lap, majd így folytatta: - A béke megőrzése és a szocializmus védelme képezi a harci csoportok legfontosabb feladatát, hogy a politikai rend destabilizálásának reményeit már csírájában elfojthassák. Ebben rejlik az értelme a fegyveres munkásegységek felvonulásának is - így a drezdai Schsische Zeitung szerkesztősége. Feltűnt, hogy az utóbbi években vezető keletnémet pártfunkcionáriusok a harci csoportok konferenciáin egyre vehemensebben szólítottak fel e csoportok kereken 400 ezer tagjának ideológiai éberségére. A Szovjetunióban végbemenő peresztrojka, a lengyel Szolidaritás sikerei, a magyarországi eseményekről nem is beszélve, és nem utolsósorban a Kínából legutóbb érkezett hírek, mélységesen nyugtalanították a keletnémet vezetőket. "A harci csoportok kiképzésének súlypontját ezért nem a nemzeti néphadsereg támogatása képezi feszültségek idején, hanem a saját országon belüli ellenséges folyamatok elleni harc." Ezt a Kmpfer, azaz Harcos című folyóiratban, a harci csoportok orgánumának legutóbbi számában lehetett olvasni. A harci csoportok egységeit felszólították: kövessenek el mindent a közrend és a biztonság szavatolásáért, cselekedjenek céltudatosan, elszántan és sikeresen. Egyetlen kommunista párt sem helyeselte úgy a kínai egyetemisták brutális lemészárlását Pekingben, mint a keletnémet NSZEP. Erre feltehetően a pártnak az állítólagos ellenforradalomtól való rémülete ad okot. Ennek során az NDK-t az sem zavarja, hogy a magyar kommunisták időközben már nem nevezik ellenforradalomnak az 1956-ban történt népfelkelést. (folyt.)
1989. június 16., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az NDK fegyveres egységei - 2. folyt.
|
Az NSZEP vezetősége ezzel szemben még mindig az 1953-as júniusi felkelés leverésével akarja igazolni a párthadsereg szükségességét. Ezzel viszont ma már a párttagok körében sem talál egyértelmű helyeslésre. +++
1989. június 16., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|