 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Kohl - pohárköszöntő (2.rész)
|
Kohl emlékeztett arra, hogy idén lesz ötven esztendeje a második
világháború kirobbantásának, a Lengyelország elleni agressziónak.
Ezt a támadást - mondotta a német-szovjet meg nem támadási
szerződésre, illetőleg az úgynevezett tikos záradékra utalva - egy
szégyenletes paktum előzte meg, amellyel immáron negyedszer
osztották fel az országot. Mi németek tudatában vagyunk annak, hogy
német kezek a németség nevében mennyi halált osztogattak, mennyi
pusztulást, szenvedést és nyomorúságot okoztak, és hogy ezt a
háborút valamivel később rázúdították a Szovjetunió népeire is -
jelentette ki.
Megemlítette, hogy sok német is ártatlanul pusztult el, és sokan
szörnyű szenvedéseken mentek át, több mint 10 millió elűzött és
menekült vesztette el hazáját. A németek együvétartozása a hazájuk
és a régi főváros, Berlin megosztottsága ellenére is töretlen. A
németek nyílt sebnek érzik ezt a változatlan megosztottságot -
mondotta.
Kohl, felidézve a most negyvenéves NSZK alaptörvényét,
kifejtette, hogy ebben az alkotmányban a nép kinyilvánította az
önrendelkezésre és az egység elérésére irányuló akaratát, azt, hogy
az egyszer majd egyesült Európa egyenjogú tagjaként szolgálhassa a
világbékét. A kancellár ismét hitet tett a NATO és az Európai
Közösség (EK) értékei mellett, hangoztatva, hogy az NSZK nem adja
fel az irántuk való kötelezettségeit. Ugyanakkor azt is tisztázta,
hogy az EK-t nem tekinti azonosnak egész Európával, s ezért különös
elkötelezettséggel munkálkodik az európai biztonság és együttműködés
megszilárdításán.
Hazája céljaként olyan tartós, szilárd és igazságos európai
békerendszert vázolt fel, amelyben szavatolt a szabadság, az emberi
jogok, a népek önrendelkezése, felszámolják a mesterséges
megosztottságokat, lerombolják az olyan visszataszító jelképeket,
mint amilyen a berlini fal, s amelyben ismét megtestesülhet egész
Európa történelmi, kulturális és emberi egységében.
A bécsi utóértekezlet záródokumentuma új utakat jelölt ki az
emberi jogok, a szabad mozgás és a kisebbségek védelme tekintetében.
Az NSZK ehhez az összeurópai folyamathoz kíván hozzájárulni azzal,
hogy elmélyíti jószomszédi kapcsolatait keleti és délkeleti
szomszédaival. Ebben központi szerepet tölt be a Szovjetunióhoz
fűződő visszony, s a jó nyugatnémet-szovjet kapcsolatok központi
jelentőségűek általánosságban is a kelet-nyugati viszony
szempontjából - mondotta. (folyt.)
1989. június 12., hétfő 20:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|