|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Király Béla - interjú (1. rész)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1989. június 4. vasárnap (MTI-tud) - A Nagy Imre és sorstársai temetésére 33 év után először hazalátogató Király Béla az MTI-nek adott interjújában kifejezte reményét, hogy a gyászszertartás alkalmából nem történik semmi olyasmi, ami megszakítaná a magyarországi változások békés folyamatát.
Király Béla, aki az 1956-os népfelkelés során a Nemzetőrség parancsnoka, s e tisztében Nagy Imre egyik közvetlen munkatársa volt, a Történelmi Igazságtétel Bizottság meghívására vesz részt és mond beszédet a június 16-ikai gyászszertartáson. A ma 77 éves Király Béla hivatásos katona volt. 1945 után a vezérkari tiszt nagy feladatokat kapott: tábornokként az új hadsereg gyalogságának élén állt, majd 1950-ben az újonnan szervezett Zrinyi Miklós Katonai Akadémia első parancsnokának nevezték ki. Egy évvel később koholt vádak alapján halálra ítélték, s öt évi börtön után, néhány héttel az 1956 október 23-ikén kirobbant népfelkelés előtt szabadult. A felkelés leverése óta az Egyesült Államokban él; ott meglett fővel történettudományi tanulmányokat végzett, majd évtizedeken át tekintélyes New York-i egyetemek tanára volt. Napjainkban is elismert tudományos tevékenységet folytat: az általa alapított Atlanti Kutató és Kiadó Társulat hatvannál több kötetet jelentetett már meg - a Columbia egyetem terjesztésében -, túlnyomórészt a magyar történelem kérdéseiről, mind külföldön élő, mind hazai szerzők tollából. (folyt.)
1989. június 4., vasárnap 15:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|