|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Beszélgetés Németh Miklóssal a Rádióban (6. rész)
|
Egy biztos, hogy nemzeti tragédia volt és testvérháború folyt az országban. Az is biztos, hogy az igazáról mindkét oldal meg volt győződve. De egyet ne felejtsünk el: magyar földön magyar vér folyt. Nagyon nagy a történészek, politológusok felelőssége. És meg kell nekik adnunk minden lehetőséget, hogy a lehető legpontosabb és legárnyaltabb értékelését adják az eseményeknek. Arról, hogy tervezik-e október 23-át ünneppé nyilvánítani, Németh Miklós úgy vélekedett: korai még föltenni a kérdést, akár az igenlő, akár a nemleges válasz elsietett lenne. A továbbiakban elhangzó kérdések között volt: ki a reformer, ki a fundamentalista. Erre a miniszterelnök így válaszolt: - Ezt nehéz megmondani egyértelműen, aki a fennálló körülmények között a realitásokat is figyelembe véve gyorsabb haladást akar, a kitörés irányába, azt reformernek lehet mondani. De minden reformerben lakozik valami a stabilitás vágyából is, és ha már ezt hozzátesszük, lesz, aki csak ezt az elemet veszi észre, és rögtön ráfogja, hogy fundamentalista. Értelmetlen dolog tehát egymás cimkézése - állapította meg a kormányfő. A vasárnap délelőtti beszélgetésben érintőlegesen szó esett még a választásokról, amelyekre Németh Miklós szerint ez év késő ősze és a jövő év nyara között sor kerülhet; az időpont kijelölése a pártokkal való tárgyalásokon dől el. Tekintettel az országban tapasztalható társadalmi bizonytalanságokra egy előrehozott választás mellett sok érv szól, de ebben nyitottnak kell lenni, s meg kell adni a formálódó pártoknak a lehetőséget - a tárgyi feltételeket -, hogy szervezetileg is felkészülhessenek. Elképzelhető-e, kérdi egy hallgató, hogy az MSZMP kiengedi kezéből a hadügyi, a belügyi vagy a külpolitikai tárcát. A válasz: a világon olyan párt nincs, amelyik ne nyerni akarna; a kérdésre a választások után térjünk vissza, javasolta a Minisztertanács elnöke. Hangsúlyozta: hisz abban, hogy az MSZMP hatalmon marad, ez az az országnak is érdeke, a nemzetközi politikának is, és akkor a tárgyalások kérdése lesz, melyik tárcát - köztük az említett kulcstárcákat - melyik párt kapja meg. Szóba került még, hogy mikor lehet időszerű az ország semlegessége, kiléphet-e egyáltalán a Varsói Szerződésből. A válasz dióhéjban: ez nem csupán elhatározás kérdése, sok minden függ a nagyhatalmak álláspontjától, érdekeitől. Számunkra az a fontos, hogy a fegyverzetek minél alacsonyabb szintjére jutva stabilizálódjék az erőegyensúly, így automatikus megoldódik a semlegesség kérdése. (folyt.köv.)
1989. június 4., vasárnap 18:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|