 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Tüntetés Nyíregyházán - 5/1. folyt.
|
Csáji (?) Ferenc századost, akit a forradalom idején egy orosz
tank lövege talált el, az ellenforradalmárok áldozatának kiáltották
ki és utcát neveztek el róla Nyíregyházán.
A politikai rendőrség annak idején gestapós módszerekkel vallató
nyomozói kiemelt, 25 ezres nyugdíjat élveznek. Igaz, a megyei
tanácselnök és a pártbizottság első titkára is 40 ezer feletti
fizetést kap, miközben a munkások átlagkeresete Szabolcs-Szatmárban
5558 forint.
Érthető, hogy a demokratikus mozgalmakhoz kevesen mertek
csatlakozni Szabolcs-Szatmárban. Aki megpróbálta, pórul járt. A
nyíregyházi R. Kovács Lászlót a rendőrség folyamatosan üldözte, és
még másfél éve, 1987 augusztusában is házkutatást tartott nála,
lefoglalva írásait és a nála talált független kiadványokat.
Most azonban már megkezdődött az erjedés. Nemrégiben kiadták az
első sokszorosított szamizdatot, a Nyírségi Vakond első számát,
amely főként a megye kilátástalan helyzetével foglalkozott, és a
tüntetésre megjelent a folyóirat második száma, amely többek közt a
Munkásőr áprilisi számának harmadik oldalán közölt verset elemzi. A
Biztató munkásőr barátomnak című költői alkotás az alternatív
szervezetekkel való fegyveres leszámolásra buzdít.
Ugyancsak a szombati tüntetésre jelent meg független
kiadványként a Szabolcs-Szatmár Népe című lap 1956. október 31-iki
számának újranyomása, és pártok, fiatalok a nyíregyházi Lenin-szobor
talapzatánál árulják a szamizdat kiadványokat.
A független szervezetek tagjainak és szimpatizánsainak száma
növekszik, nyíregyházi rendezvényeikre több százan járnak el. A
szombati tüntetésen, melyet előzőleg provokációnak minősített a
megyei pártszervezet, kemény beszédeket mondtak a Fidesz, a Szabad
Demokraták és a Magyar Demokrata Fórum szóvivői. (folyt.)
1989. május 29., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|