|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros - 1. folyt.
|
Figyelemre méltó, hogy eközben számosan arról igyekszenek meggyőzni a bizalmatlan közvéleményt, hogy a kormány jellegében immár döntő változás megy végbe. A Magyar Nemzet már hivatkozott vezércikke szerint például perdöntőnek látszik a magyar kormány önállósodási szándéka. Ez az önállósodás természetesen a pártközponttal szemben értendő, jóllehet Németh Miklós továbbra is a kommunista párt Politikai Bizottságának a tagja, és megváltozott összetételű kormánya egy híján még mindig csak párttagokból áll. Az is igaz persze, hogy a kommunista pártban szerveződnek a mélyre ható reformot kívánó erők és Németh Miklós mind nagyobb mértékben támaszkodhat rájuk. Elismerem akár azt is, hogy a PB-tag kormányfő ehhez a párton belüli küzdelemhez igényt tarthat az ellenzék jóindulatára. Ebben az értelemben magam is helyeslem, hogy a május 26-iki tüntetés szervezői alá kívánták támasztani a kormányfő döntését, illetve ezáltal erősíteni kívánták pozícióját a konzervatívokkal és a centrummal szemben. Ám tökéletesen megértem, ha az ellenzéki tömegek keveslik Németh Miklós és a kormány intézkedéseit, sőt erőtlennek tartják szembeszegülését a Grósz-féle csoporttal. A Magyar Nemzet cikkírójának véleményével szemben nem az a perdöntő, hogy a kormánynak szándéka-e az önállósodás, hanem az, hogy valóra váltja-e szándékát. A párton belül sem jelent még minőségi változást, hogy a reformkörök megszerveződnek, miközben Horn Gyula kijelenti, hogy a pártban nincs válság, és ilyen módon elkendőzi a konfliktust, hanem csak a reformerők teljes győzelme hozná meg a fordulatot. Nehéz elképzelni ezt a győzelmet addig, amíg Grósz Károly ül a főtitkári székben és amíg nyíltan meg nem ütköznek a konzervatívokkal. (folyt.)
1989. május 28., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|